Nincs olyan időszaka az esztendőnek, hogy vidéki településeinken a csend legyen az uralkodó. Mindig történnek dolgok-események, adódnak élethelyzetek, amelyek révén hallatnak magukról falvaink. A csend talán csak a Tekse-tető közel 1000 méter magasságot elérő, eléggé elszigetelt és kiterjedt erdős területein van otthon, de az is viszonylagos, mert ez a térség egyik vadakban gazdag vidéke. Most érik a makk, a téli energiatartalék megszerzéséért mindenre képes a vadállomány, a kálnoki Incze Szilárd napraforgójában 99 százalékos kárt tett a medve. Inog a kárvallottak bizalma, vajon kapnak-e majd kártérítést?
A községközpont vezetésének legnagyobb gondja most, hogy minél több hasznos dolgot tudjanak beszorítani az új uniós pályázatok sorába. Elsősorban a szennyvízhálózat fővezetékére gondolnak, amelynek dokumentációját most készülnek benyújtani, ugyanis csak ezzel együtt lenne teljes a község alépítménye, ez lenne a legszükségesebb ahhoz, hogy az ikertelepülés megkezdhesse gazdag idegenforgalmi és turisztikai kincsei értékesítését, a falusi turizmus helyi fejlesztését. Nemcsak a községközpont Sepsikőröspatakra, hanem Kálnokra is gondolnak, ahol egyre több az olyan objektum, amely általános érdeklődésre tarthat számot az elkövetkező évtizedekben. Elengedhetetlenül fontos lenne befejezni a pirosban álló kálnoki ravatalozóházat, végre folytatni a Bedő Albert-emlékház építését, megoldani a Kálnoky Ludmilla Általános Iskola udvarán évekkel ezelőtt megkezdett épület befejezését, amely helyet adhatna az óvodának, s legalább ennyire fontos lenne a sepsikőröspataki művelődési otthon korszerűsítése – nyilatkozta Kisgyörgy Sándor polgármester.
Az apróbb, de nem lényegtelen hírek közé tartozik: megegyezés született a Rara Avis Madártani Egyesülettel annak érdekében, hogy a község kiterjedt sík területén madárvédelmi akciókat szervezzenek, itt is T-fákat helyeznek el a kártevőket pusztító, hasznos ragadozó madarak, az egerészölyvek számára – teszik ezt azzal a céllal is, hogy hasznos madártani ismereteket adjanak át a két település tanulóifjúságának.
A sportcsarnoknál nagy a délutáni sürgés-forgás. Amint Apor Zsuzsa oktatótól megtudtuk, ott tartják naponta a hátrányos helyzetű gyerekekkel és felnőttekkel való foglalkozást, akik ez alkalommal – az Írisz Ház jóvoltából – egyszeri étkezésben is részesülnek. Az oktató pedagógusok elmondták, hogy a kőröspataki nőszövetség segítségével az unitárius közösségi házban megemlékeztek az idősek világnapjáról, köszöntők és énekek hangzottak el, virágot kaptak az idősek.
A megújulás útján
a kálnoki műemlék harangláb – jegyeztük az örvendetes hírt az unitárius egyháznál.
– Hosszú időt vett fel a szükséges pénzalapok megszerzése. A kiadásokat túlnyomórészt külhoni forrásból, az Emberi Erőforrások Minisztériumától kaptuk, támogatott Kovászna Megye Tanácsa is, és szép összeggel a Kálnokon élő unitárius hívek – tájékoztatott Szabó Adél Júlia lelkész. – Elvégeztük a megrozzant harangláb belső megerősítését, ami halaszthatatlan volt, de még tetemes munka van hátra, a zsindelyezés. Erre nem rendelkezünk pénzalapokkal, csak reménnyel, hogy az is összejön. A műemlékvédelem úgy rendelkezik, hogy székelyvarsági zsindellyel kell befedetnünk a haranglábat, mert azt kézzel hasogatják, és nem bekenik a tartósítószerrel, hanem abban áztatják. Nem volt éppen női munka, ami eddig szükségeltetett, de férjem és Ferenczi Sámuel műemlékes szakember, önkéntes jóakaró is sokat segített munkánkban. Nemrég rangos rendezvény helyszíne volt az egyházközség temetője a magyarországi Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlésének részeként, amelyen jelen volt a Magyar Köztársaság elnöke, Áder János is. Az ünnepség előkészítési munkálataiból mi is részt vállaltunk. Öröm volt az eklézsia tagjai számára, hogy az egyesület anyagi támogatásával megújult a templomhoz vezető székely kapu, és ennek két oldalán megépült 72 méter mutatós kerítés is.
A lelkész újabb teendőkkel lépett az őszbe: megírta az egyházközség történetét, és soron van a templom műemlék értékű szószékkoronájának restaurálása.
