Elmondta: az erdélyi tájegység műtárgyainak és épületeinek a beszerzésére a Magyar Nemzeti Bank Értéktár Programja keretében 300 millió forint áll rendelkezésükre. Január 1-jétől indítják kormánytámo­gatással megépítését: Ebbe 100–120 épületet terveznek, a csirkeóltól a templomig, 18 tájegységet fednek le Szilágyságtól Moldváig, Csíktól Hunyad megyéig. A főigazgató szerint az épületek berendezése a terület elcsatolásától számított időszaktól napjainkig mutatja be, hogy hogyan élt az akkor 2,5 milliós, most már csak 1,3 milliós magyar népesség kisebbségi helyzetben, milyen életstratégiákat dolgozott ki – ezeket az életszituációkat szeretnék az épületekkel bemutatni.
Kiemelte: értékmentésről is szó van, mert Romániában és ezen belül Erdélyben is a vagyoni gyarapodással elkezdődött a falvak modernizálódási folyamata. Munkatársai azt tapasztalják, hogy az egyik héten egy utcasorban még 5–6 régi ház van, akár a 19. századból, két hónap múlva pedig már csak kettő. Legalább elemeiben meg kell menteni ezeket – hangsúlyozta a főigazgató.
Cseri Miklós hozzátette: a Magyar Nemzeti Bank Értéktár Programja ebben segít: részben épületek megvásárlásában, lebontásában, átszállításában, részben pedig a berendezések, a bútorok, a képek, tárgyak megszerzésében. Arról is beszélt, hogy nehéz már a terepen gyűjteni, mivel a kisebbségek emigrációja során számos használati tárgy, régi emlék Magyarországra vagy Németországba került. Hangsúlyozta: a Skanzen titka, hogy személyes élettörténeteket mutat be, ezért ha lehet, az ezekhez kapcsolódó tárgyakat gyűjtik be. De egyedi darabokat is beszereznek – például legutóbb egy Segesvárról származó, 1670-es évekből való unitárius ónkannát 1,9 millió forintért.