Sikernek bizonyult az a „kísérlet”, amelyre az 1990-es évek elején szánta el magát Románia, amikor alkotmányba foglalta a területén élő valamennyi nemzeti kisebbség jogát a parlamenti képviseletre – hangoztatta Klaus Iohannis államfő tegnap a Nemzeti kisebbségi frakció, 1990–2016 című könyv bemutatóján.
„A román állam azzal büszkélkedhet, hogy az 1918-as nagy egyesüléssel kezdődött modern léte egy olyan többségi célkitűzés megvalósulása, amely az azt támogató kisebbségek megértésére és támogatására támaszkodott” – jelentette ki Iohannis. Elismeréssel beszélt arról, hogy a kisebbségi frakció mindig „hűségesen, tisztességesen és elkötelezetten” támogatta Románia nemzeti célkitűzéseit, a demokratikus berendezkedést, az emberi jogok érvényesítését, a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozását. Iohannis hatalmas lehetőségnek nevezte Románia etnikai, felekezeti és kulturális sokszínűségét, és kifejezte meggyőződését, hogy tapasztalatával jelentősen és hitelesen járul hozzá az európai építkezéshez.
Iohannis részben „érzelmi okokkal” magyarázta jelenlétét a könyvbemutatón, arra hivatkozva, hogy maga is tagja a német kisebbségnek, de nem titkolta, hogy a közelgő választásokat is szem előtt tartotta. Ezzel arra utalt, hogy a 18 tagú kisebbségi frakció többször volt már a mérleg nyelve a törvényhozásban, és jelentős szerepet játszott egy-egy kormány beiktatásában vagy megbuktatásában. Mivel a decemberi választások után karcsúbbá válik a parlament, a kisebbségi frakciónak már több mint ötszázalékos súlya lesz a képviselőházban, így politikai érdekérvényesítő ereje várhatóan megközelíti az RMDSZ-ét, azzal a lényeges különbséggel, hogy a szenátusban nincs kisebbségi frakció.