Amint keletebbre jövünk, mind későbbi időpontot határoz meg a történetírás. Magyarország esetében az 1526-os mohácsi csatát, Erdélyben Buda 1541-es törökök általi elfoglalását, amikor megszűnt a Magyarországon belüli vajdasági állapota, és megkezdődött az önálló államstruktúra kialakulásának útja, ezen belül Székelyföld esetében egyre inkább az 1562-es székely felkelést említik korszakhatárként. A román fejedelemségekbe sokkal később köszöntött be az újkor. Nemrég még azt tanították az iskolában, egyetemen, hogy Tudor Vladimirescu 1821-es forradalmával kezdődött az újkor, mostanság a 17. és 18. század fordulóját említik egyre gyakrabban román történészek.
A reformáció emléknapja október 31., ugyanis a hagyomány szerint Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes 1517-ben ezen a napon függesztette ki az egyház tévelygéseire rámutató 95 pontját a wittenbergi vártemplom kapujára. A reform nem egy adott pillanatban kezdődött, hisz az elégedetlenség már jó ideje tartott, de Luther akciója váltotta ki a valós kezdetet. Ha ez nem történik meg, valamivel később minden bizonnyal kirobbant volna valamiféle tiltakozás.
Luther esetében betelt a pohár, s ezt a búcsúcédulák árusítása váltotta ki. Luthert mélységesen felháborította, hogy az egyház ilyen formában használja ki tekintélyét, és szavát a Szentírás elé helyezi, holott a Biblia szerint a bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg.
Abban a korszakban a búcsúcédulákból befolyó pénz nagy részét a római Szent Péter-bazilika építésére kívánták fordítani. A nagybazilika felépült, a világ legnagyobb keresztény temploma, alapterülete több mint másfél hektár, magassága 132,5 méter.
Kísértetiesen hasonlít ahhoz a korhoz a hazai görögkeleti egyház mai építkezése. Ne menjünk messzire, csak száz kilométerre, Fogarasra, ahol a városközpontban, szó szerint az út közepére építettek engedély nélkül egy hatalmas templomot, amelynek aranylemezekkel fedett óriási kupolája messze földre ellátszik, rondítva a városképet, részben eltakarva a fogarasi várkastélyt. De ott van a nemzet katedrálisa, amelyet most építenek Bukarestben. Óriási, 120 méter magas, rengeteg pénzbe kerül – egyes források szerint 400 millió euróba! –, amelyet mindenféle kétes módszerrel igyekeznek összegyűjteni. Hol a kormányt zsarolják az adólejeinkből befolyt kincstári pénzből aránytalan részesedésre, hol a hívekre gyakorolnak lelki nyomást a hozzájárulásért.
A jegyzet elején említettük, hogy a reformáció­nak folytatódnia kell. Most ráerősítünk, bizony, immáron fél évezredes késéssel, itt is megérett már az idő a reformációra, a valós reformokra – és nem csak vallási téren.