A régi időkben is tudott a nép a torjai Büdös-barlang fojtó gázainak, mennyezete vitriolos csepegéseinek gyógyhatásairól, mégis inkább a környék riasztóbb dolgai-történései keringtek közszájon, mert a szén-dioxid sok ember halálát okozta. Az ide is ellátogató Jókai a pokol tornácának nevezte a helyet, a „fojtó gázt okádó” üreget Bálványosvár című regényében. A figyelmetlenség szedte is áldozatait, s a századok során temető is kialakult a barlang közelében. Óriási a kontraszt múlt és jelen között: a XVIII. században meghalni jártak oda az idősek, most az egészségüket óvni akarók keresik fel a Büdös-hegy lábánál megépült legkorszerűbb élményfürdőt, a Bálványos Resortot.
Pokol volt, most gyöngyszem
a torjai Büdös-barlang. A kiegyezés előestéjéről maradt fenn egy helyi nyelvjárással megfogalmazott jegyzet a torjai elöljárók által leírt gödrözési szokásról, amelyből Pesti Frigyes helynévgyűjteménye alapján, Jánosi Csaba kollégám jóvoltából idézek olvasóinknak. „A betegek csak is alsó ruhába öltözve maradnak s úgy is nagy melegséget kell kiálljanak – mert főleg a szemeket – és szemérem testeket – a fel gőzölgő büdös és füstös lég oly erősen égeti – hogy hosszasan ki nem lehet állani – némely bátrabb Emberek bé is mennek a Barlang belsőbb részébe – és sokan még neveiket oda, hóltszénnel bé is írják, de orraikat erősen béfogva – hogy lékekzetet ne vehessenek mert ha történetesen csak egy szippantás tétetett – azonnal halál fija lett a legerősebb Ember (…) Kik életeket meg únták – itten önkéntesen is sokan vesztették el – s veszhetik el ezután is élteket – a bé vitt réz, és ezüst pénzek kékes feketeséggel tüstént béfogatnak – a tüzek, gyertyák rögtön ki alusznak – a töltött fegyverek el nem sülnek – a vad állatok messze elkerülik – madarak pedig, ha történetesen felettek találnak elrepülni, dögölve hullanak le. 1864 Torja, október 3.”
Bosnyák Sándor, a történeti mondák kiváló rögzítője A halál országa – Öregek önkéntes halála című írásában témánkba vágó, érdekes eseteket közöl az öregek egykori önkéntes haláláról. Az 1950-es években, szinte egy időben jelent meg a japán Fukazava Sicsiró (1956) és a magyar Sánta Ferenc (1927–2008) sepsibükszádi származású Kossuth-díjas író elbeszélése, a Sokan voltunk (1954) az öregek önként választott haláláról. A szegénység, az élet elviselhetetlen nyomása és az éhezés miatt az idős emberek Japánban a Narajama hegyére, Torja környékén a kéngázos Büdös-barlangba mentek meghalni. Bosnyák a Torján gyűjtött számos szájhagyomány alapján írja le, hogy amikor az öregek lemondtak életükről, abból a meggondolásból, hogy maradjon eledel a felnövekvő gyerekseregnek, otthon tort ültek, tiszta ruhát húztak, egymástól elbúcsúztak. A ruhát a barlang szájánál levetették, s a barlangban mélyre hajolva nagyot lélegeztek. A gáz végzetes volt. A hozzátartozók másnap elmentek a ruhákért, és kampósbottal a holttestet kihúzták. Erről az ősrégi szokásról Orbán Balázs, Hankó Vilmos, Benedek Elek és Nyirő József is megemlékezik. Fukazava és Sánta Ferenc írásainak közös jellemzője, hogy egyik sem kitalált történet, mindkettő hiteles beszámoló egy olyan szokásról, amely évtizedekkel ezelőtt is élt Erdélyben és Japánban, s amelynek párhuzamai több más nép (osztékok, cserkeszek) történetében is megtalálhatók.
Kellemes őszi időben Harai Boldizsár megbízott ügyvezetővel meglátogattuk a négycsillagos Best Western Grand Hotel Bálványos mögötti modern kezelőközpontot és élményfürdőt, amelyet födött átjáró köt össze a nagy szállodával. Minden megtalálható az új egységben, ami az ember egészségét megóvni segíti, hideg és meleg ásványvizes medencék, kádfürdő, élményfürdő, szauna, sóbarlang, gyógytorna, fitnesz- és masszázsterem, mindezek fizioterápiás szakember és balneológus szakorvos felügyelete mellett. Speciális kezelésként részesülhet itt az érdeklődő a szervezet méregtelenítésének, ásványi sókkal való feltöltődésének, az anyagcsere-forgalom élénkítésének procedúráiból. Bátran kijelenthette Szarvadi Loránd tulajdonos, hogy a Bálványosi-hágón megépült korszerű komplexum jelenleg a térség legmodernebb ilyen jellegű egysége. Megjegyezte, hogy a kezelések sorát mofettával, vagyis száraz szén-dioxidos gázfürdővel is kiegészítik. A lazító egységet 1,7 kilométer hosszú gyógyösvény és kalandpark övezi. A közvetlen közelben levő gyógyásványvizek, az Apor lányok feredője környékének forrásai a gyomor- és bélbántalmak ivókúrás tüneti kezelését szolgálhatják. A pokol tornácának környéke, az egykori Sósmező, ahol a millennium évében még lombsátrakban szálltak meg a gyógyulni vágyók, a ma élők örömére újabb fénykorába lépett. Örömmel vettük kezünkbe az egység legfrissebb színes kiadványát, a látványosságok és szervezett programok turisztikai kalauzát.
Üdülő- és gyógyhely a Várpad alatt
A bálványosi Várhegy lábánál elterülő, aránylag laposabb helyet, az egykori Pihenőt ma Liga pusztájaként emlegetik a torjaiak. Érthető, mert a nép még őrzi az egykori Magyar Gyermekvédő Liga emlékét, amely az itt termett széna és sarjú jövedelméből működtette az intézetet. A Liga-puszta keleti folytatásában elterülő hegylábi övezetet, a Transzilvánia-fürdőt, amelynek régi neve a Várpad, vagyis a Várpadi feredőt a két világháború közötti időszakban egykori birtokosa beépíttette. Mostanra itt is újabb hétvégi házak, üdülőközpont, konferenciaterem, vendéglátóipari egységek működnek.
A Várpatak és a Grand Hotel alatti Sósmezőről igyekvő Sóspatak összeömlési övezetében közel negyedszázada épül-szépül és gyarapodik a Daragus Kft. által működtetett bálványosi Dar-Tours üdülő, szórakoztató- és gyógykezelő komplexum. Színes szórólapjukon látni a Vár Panzió és étterem kínálatát, a közelében felújult és bővült Transzilvánia Szállót és újabb részlegét, a Kárpátok Panziót. A Vár Panzióban fitnesz- és konferenciaterem is működik.
– Nyáron itt lent is üzemelnek a hideg ásványvizes fürdőmedencék, beépített meleg vizes medencénk is van – részletezte a lehetőséget kérdésünkre Daragus Attila mérnök-tulajdonos. – A Buffogó-patak völgyében lemélyített fúrt kútból kitűnő minőségű szén-dioxid gázzal nedves és száraz mofettát működtetünk, éppen a napokban végeztük el felújítását, ugyanis vezetékeit eltömte az ásványvízzel vegyült gázos keverék. Az egység saját szállítóeszközzel rendelkezik, ugyanis Kézdivásárhelyről Bálványosfürdőre nem közlekednek városi menetrend szerinti járatok. A vendéglők helyi termékekből készült kínálatot iktattak étrendjükbe, szinte hihetetlen, hogy idei karácsonyi-szilveszteri rendezvényeinkre már minden hely elkelt. Újdonság – fejezte be Daragus Attila –, hogy egyezség született a Grand Hotel vezetőségével, miszerint, ha óhajtják, a mi vendégeink is igénybe vehetik kedvezményesen a Grand Hotel melletti wellnessközpontot.
Sikeres nyár Csiszárfürdőn
– Mekkorát tudtak lépni ezen a nyáron? – kérdeztük Taierling Péter Ferencet, Csiszárfürdő társtulajdonosát, az alapító Csiszár Dénes dédunokáját.
– A Jordán és a Zsófia borvízforrás, a Timsós- és a Vallató-feredő, valamint a Csokoládés medence, mint látták, elkészült. Idén, ha még engedi az időjárás, korlátokat szeretnénk szerelni a teljesen felújított felső borvizes medencéhez, és padokat a napozó mellé. A közismert és a kéntejtől fehér és erősen bugyogó-zubogó fedett Hammas-medence mellett van az egykori csiszári meleg kádas fürdő borvízgyűjtő medencéje. Annak következne a felújítása, mert egykori szerepe megszűnt, s az elkövetkezőkben hideg borvizes medenceként lehetne használni napozóval és lépcsőkkel. Vizének színe miatt Arany-medence lesz az új neve.
– Mi lesz a Csiszári-mofetta sorsa?
– Sajnos, nagyon romos. Teljesen fel kellene újítani, de inkább új mofettaházat építenénk. Fő, hogy van benne gáz, ellenőriztük. Csiszárfürdőn mindig volt mofetta. Az elkövetkezőkben vissza akarjuk adni az üdülőtelep régi varázsát. Ismét gyógyító üdülő- és turistahellyé akarjuk varázsolni.
