Tőkés ellenzi, de megérti a döntést

2016. november 4., péntek, Belföld

Tőkés László ellenzi az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) azt a döntését, hogy formailag független jelöltekkel se vegyen részt a decemberi parlamenti választásokon, de megérti, hogy az EMNP végül is így döntött – közölte a politikus tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján.

Az EMNT elnöke újságírói kérdésre nyilvánított véleményt arról, hogy a párt – melynek a védnöki tisztségét tölti be – nem indul a választásokon. Tőkés szerint az EMNP-nek önkritikusan kell viszonyulnia a kialakult helyzethez. „Nem tudott életképes alternatívát biztosítani az RMDSZ-szel szemben, ennek a felelőssége azonban kisebb mértékben terheli az EMNP-t, mint a külső politikai aktorokat” – magyarázta. Sajnálatosnak tartotta, hogy 27 évvel a rendszerváltozás után „újratermelődött a magyar egypártrendszer Romániában”. Úgy vélekedett, ez nagymértékben annak a következménye, hogy az RMDSZ az egyedüli haszonélvezője annak a költségvetési támogatásnak, amelyet a román állam a magyar közösségnek nyújt. Szerinte az ötmillió eurós nagyságrendű összeggel az RMDSZ „megvásárolja a magyar szavazatok egy részét”. A politikus szerint a nemzeti önrendelkezés szempontjából vizsgálva egyértelműen kudarcos volt az RMDSZ elmúlt 27 évben mutatott teljesítménye. „Az RMDSZ jobbra jelez és balra hajt, az autonómiával kampányol, de megtagadja, elárulja, elszabotálja az autonómiát. Erről szól az elmúlt évek története” – fogalmazott.
Az EMNT elnöke megjegyezte: maga sem tudja, mit tanácsoljon a szavazóknak a december 11-i választásokon. Az EMNT a november 18-án tartandó választmányi ülésén alakítja ki álláspontját a parlamenti választásokkal kapcsolatban. Mint tudott, a választásokon az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) közösen indul, a szövetség az MPP két politikusának biztosított befutónak számító helyet jelöltlistáin.
Tőkés a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben lezajlott tisztújításról is beszélt a sajtótájékoztatón, így nyugtázva az utódja újraválasztásával kialakult végeredményt: „bár nem érthetek egyet vele, meghajlok a választók demokratikusnak minősülő akaratnyilvánítása előtt, és azt kívánom, hogy Csűry István tekintse az isteni kegyelem különleges megnyilvánulásának megválasztatását, ezáltal pedig terhes múltja jóvátételének eme lehetőségét”. Mint mondta, azért sem lepte meg a tisztújítás kimenetele, mert Romániában negyedszázados gyakorlat, hogy a nem kellően tájékozott és tájékoztatott választók folyton újraválasztják a múlt azon embereit is a különböző tisztségekbe, akik különféle vonatkozásokban kompromittálódtak az évek során.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 851
szavazógép
2016-11-04: Nyílttér - Ferenczy L. Tibor:

Egy magyar munkás a két világháború közötti Bukarestben

,,Újabb magyar népvándorlás indult délnek, át a Kárpátokon a trianoni békekötés után. A háromszorosára növekedett, különösen Erdéllyel igen meggazdagodott Románia fővárosa gyors fejlődésnek indult. A pénzforrással együtt a munkaerő is ide összpontosult, nem csupán önkéntesen. A magyar határ közelébe eső nagyvárosok – Arad, Szatmár, Nagyvárad – gyárait leszerelték, és Bukarestben, Brăilán építették fel újra. Ezekből lett a Malaxa Művek és a brăilai nehézgépgyár. Hivatalosan stratégiai magyarázata volt az áttelepítéseknek, egyben pedig a magyar ipari munkásság szétszórását szolgálta... Ezekből a tömegekből meg a székely cselédlányokból, ácsokból, kőművesekből duzzadt fel majdnem százezresre a bukaresti magyarság létszáma a két világháború között... Előző nemzedékek életre szólóan meghonosodtak az Ókirályságban. Az 1920 után délre vonult magyar csapatok 1940 őszén és a következő évben, a bécsi döntés után majdnem mind visszatértek szülőhelyükre. Útra keltek azok is, akik tíz-tizenöt év alatt jobb egzisztenciát alakítottak ki a román városokban, mint amilyen szülőföldjükön várta őket. A nemzeti szabadság vonzásán túl siettette távozásukat, hogy az uralomra jutott bukaresti kormányzat, Antonescu marsall vezetésével, az ipar, a gazdasági élet magyartalanítását hirdette, külön románosítási minisztériumot állított fel...” – olvasom Beke György Atlantisz harangoz címmel 1993-ban kiadott könyvében.
2016-11-04: Belföld - :

Svéd királyi kitüntetést kapott Kövesi

Kitüntetést vett át Laura Codruţa Kövesi, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség főügyésze tegnap a svéd nagykövetségen. Köszönőbeszédében elmondta, a korrupcióellenes ügyészek elleni nyomásgyakorlások nem járnak sikerrel, a nyomozások folytatódnak.