Még tiszta szerencse, hogy immár hivatalosan is megkezdődik a választási kampány, és a végnapjait élő jelenlegi parlament abbahagyja áldatlan tevékenységét. Jót sokat nem tettek, kárt azonban bőven okoztak, és most, a véghajrában a végletekig igyekeznek fokozni ezt.
Nehéz elhinni, ha valóban lenne rá fedezet, a kormány ne emelte volna a fizetéseket, nyugdíjakat, annál is inkább, hogy az utolsó száz méteren a miniszterelnök és több tárcavezetője feladta függetlenségét, és bekapcsolódott a kampányba. Nemcsak politikai ellenfeleik, a szociáldemokraták hajójából fogták volna ki a szelet, de jelentős népszerűségre is szert tehettek volna. Ha Liviu Dragneát, az SZDP elnökét hallgatjuk, olybá tűnik, mintha egy gonosz, rosszat akaró társaság készakarva akadályozná, hogy jobban éljen a nép, legfontosabb kormányzati célkitűzésük az lenne, hogy nyomorban tartsák a lakosságot. S bár valóban szép volna, ha megvalósulnának a jelentős béremelések, ha 1000 lej fölé emelkedne az átlagnyugdíj (ezt a törvényt hallgatólagosan fogadta el a szenátus, a végső döntés a képviselőké), kevesebb adót kellene fizetni, a józan ész mégis azt súgja, jobb, ha az óvatosaknak hiszünk, nem a nagyvonalúaknak.
Tegnap a képviselőháznak sikerült ismét alulmúlnia önmagát is. Útszéli egymásnak feszülést, szavazathajhászó, józan észt meghazudtoló voksolást láthattunk. A liberálisok „bátran” távolmaradtak, magára hagyták az érvelni próbáló pénzügyminisztert, a többiek, akár a nyáj (beleértve az RMDSZ-es képviselőket), tették, amit a nép „elvár tőlük”, osztogattak nagyvonalúan. Egyetlen gombnyomással egymilliárd euró sorsáról döntöttek.
Jogos az elvárás, hogy az ország jelentős gazdasági növekedésének tükröződnie kellene az életszínvonalban, csakhogy az, amit most a honatyák tettek, nem ezt szolgálja. Hiába növelik újabb és újabb jelentős százalékokkal az állami alkalmazottak béreit, ha a magánszféra továbbra is alig él, a költségvetést gyarapítók többségének esélye sincs hasonló jótéteményre. Észszerű gazdaságpolitikára volna szükség, amely lehetővé tenné a fizetések fokozatos emelkedését az állami és magánszektorban egyaránt. Cioloşék valami ilyesmit ígérnek. Az SZDP kamikazeakcióit pedig már ismerhetjük, jó párszor belekóstolhattunk, aztán megtapasztalhattuk, hogy hatalomra kerülvén semmisnek tekintik a maguk javasolta törvényeket is.
A szavazás előtt egy nappal Dragnea azt panaszolta egyik tévé műsorában, hogy 26 év alatt szétlopták az országot, a rosszhiszeműség, a hozzá nem értés és a butaság miatt eurómilliárdok úsztak el. Kérdezhetjük, a tegnapi szavazás melyik kategóriába illeszkedik ezek közül? És ki fizeti meg az oly nagyvonalúan odadobott egymilliárd euró okozta hiányt?