Lehetséges az egyesülés Moldovával, de nem a közeljövőben – jelentette ki Klaus Iohannis államfő szerdán este a bukaresti politológus hallgatókkal lezajlott beszélgetésen, amelyen a román parlamentről, a pártokról, az amerikai elnökválasztásról és a melegházasságról is kérdezték.
Az államelnök szerint ahhoz, hogy az egyesülés sikeres legyen, előbb több feltételnek is kell teljesülnie: elsősorban a románoknak akarniuk kell ezt, másodsorban a moldovaiaknak is akarniuk kell, harmadsorban pedig sem Romániának, sem a Moldovai Köztársaságnak nem lehet akkor területi vitája. „Miután rendezzük ezeket a dolgokat, és Moldova intézményei és demokráciája megerősödik, nagy a valószínűsége, hogy egy ilyen tervet siker koronázzon, de ha előbb nem teljesülnek bár a minimális feltételek, szép álom marad” – vélekedett. Iohannis „nagyon szoros, különleges” kapcsolatnak tartja a román–moldovai viszonyt, de úgy látja, a „kvázi egyesüléspártiak” – sokszor nevetséges politikai projektek támogatásával – többet ártottak az elmúlt években, mint amennyit segítettek.
Vokshajhászat a parlamentben
Ez a parlament egy populista, vokshajhász társaság lett, jobban tették volna a választottak, ha az elmúlt két hónapban otthon ülnek és előkészítik a kampányukat, ahelyett, hogy lefizetnék a választókat – jelentette ki az államfő ugyanazon a fórumon. Szerinte „hitvallás nélkül, és anélkül, hogy meghatároznád az értékeket, amelyekben hiszel”, nem lehet sikeresen politizálni, mindössze pártpolitikát lehet folytatni azon megfontolás mentén, hogy gyerünk, adjunk fizetéseket és nyugdíjakat, mert jönnek a választások, aztán meglátjuk, honnan teremtjük elő a pénzt. Ez egyszerűen nem működik, a legújabb felmérések szerint az emberek mintegy 70 százaléka elégedetlen a parlamenttel. A normális mandátum idején hónapokig, évekig eltart, amíg eljutnak egy-egy törvénytervezet megvitatásához, most azonban nehéz területeket érintő javaslatok mennek át két-három nap alatt. Ez egy kívülállónak is fura, és semmi köze ahhoz, amit egy felelősségteljes parlamentnek kellene tennie. Iohannis szerint ez a parlament megmutatta a korlátait, és „mérsékelten optimistán” nyilatkozott a következő törvényhozásról is. Úgy látja, egyes pártok elvszerűen cselekedtek, ám sok olyan politikus van, akit ez nem különösebben érdekel, és populista, vokshajhász politikát folytat évadról évadra. Volt baloldali kormány, amely jobboldali intézkedéseket hozott, és jobboldali kormány, amely baloldali döntéseket hozott. Sajnálatos, hogy így alakult, de a pártok inkább bandaként viselkednek, az alkalmazott módszertől függetlenül előnyt akarnak szerezni.
Vissza az emberekhez
Donald Trump megválasztása globális szinten legitimálta a rendszerellenes hullámot, és ennek jelentős következményei lesznek Európában is – véli Klaus Iohannis, aki szerint ez meglátszik majd a 2017-es uniós választásokon. „Meglátjuk majd, hogyan tudnak helytállni az európai politikusok a megváltozott választói hozzáállás mellett”, hiszen a választásokat a legtöbbször nem a választópolgárok meggyőzésével nyerik meg, a politikusok „érzelmekkel és nem érvekkel” szerzik a voksokat. Megjegyezte: Trump diskurzusa „nem volt politikai, őszinte volt, olyan fokú őszinteségig ment sokszor, amit másképp hívnak”, de a republikánus jelöltnek sikerült olyan széles társadalmi kategória érzelmeire hatnia, amely nem tudott azonosulni az aktuális államháztartással. Az államfő ismételten kitért arra, hogy újra kell teremteni a kapcsolatot a politikusok és az egyszerű emberek között, ellenkező esetben protestszavazatokhoz jutunk.
A békéhez tolerancia kell
Toleránsnak lenni nem azt jelenti, hogy az ember ostoba – szögezte le Klaus Iohannis államfő, amikor az ortodox egyház felháborodását kiváltó – a kisebbségek iránti toleranciát hirdető – nyilatkozatairól kérdezték. Szerinte szavainak nem volt akkora hatásuk, a téma nem járta át mélyrehatóan a román társadalmat. Az államfő óvatosságra intett: persze, bármiről lehet szavazni, „lesz egy eredmény, azonban ha valamit nem lehet voksolással elérni, az a társadalmi béke. A társadalmi békét a kompromisszum hozhatja el, amit a politikusok egymás között, a politikusok és a társadalom között, a társadalom és az egyház között, illetve a különböző társadalmi csoportok között kötnek meg. A társadalmi béke soha nem lehet egy referendumszerű szavazás eredménye, csakis a társadalom fontosabb szereplői részéről tanúsított, érett magatartás eredménye lehet. Minden próbálkozás, ami arra irányul, hogy az egyensúlyt elmozdítsa egyik vagy másik irányba, csak vesztesek tömegét eredményezi. Átlagban mindenki veszít. Ha oda egy ország társadalmi békéje, akkor nincs győztes, csak vesztesek vannak, éppen ezért nagyon fontos, hogy toleránsak legyünk” – magyarázta. „Toleránsnak lenni azt jelenti, hogy békésen elfogadjuk, hogy vannak mások, más vélemények, más álláspontok, de nem számít, mert mindannyian románok vagyunk, a román társadalomban élünk, és ez így is marad.”