A héten meglehetős indulatokat kiváltó téma a tanácsülés napirendjén szereplő kérdések megtárgyalását követően került terítékre, s döntést nem hoztak, mindössze a gond elvi orvoslásáról szóltak.
Bevezetőjében Sikó Imre a hétfő délután Kiss Imre megyei főtanfelügyelő és Török István unitárius esperes részvételével zajló megbeszélésről számolt be, majd  az önkormányzatra  jelentős anyagi terhet rovó beruházásokról szólt. Fejtegetése szerint az egyháznak be kellene látnia: a községháza a legnagyobb jóindulat mellett sem tudott volna az idén fizetni, hiszen csak az óvoda építése közel 350 ezer lejes kiadást jelent, s ott van még a teljesen saját erőből épülő ravatalozó is. Jelezte, akár arra is kész lenne, hogy a ravatalozó mellett levő 1,41 hektáros terület jelentős részét bér fejében átengedje az egyháznak – hiszen egy részére már amúgy is temetkeztek –, saját célra csak harminc árat tartana meg. Javasolta, tegyenek ajánlatot az egyháznak, hogy bár az új épület területét és a mögötte levő épületet adják el. „Az elmúlt évek alatt hatmilliárd régi lejt fizettünk ki az unitárius egyháznak bér gyanánt, itt lenne az ideje végre, hogy némi méltányosságban legyen részünk: az idén még ne kérjen bért, s jövőben is csak akkor kössünk szerződést, amikor új költségvetésünk lesz, s látjuk, mit tudunk kínálni. Meg kellene értetnünk a lelkésszel, hogy a magyar nyelvű oktatást veszélyezteti, hiszen a mi háborúskodásunknak az lehet a vége, hogy az I–VIII. osztályban tanuló alig száz magyar gyermeket mind átviszik Nagyajtára” – mondotta.
Sikó Imre polgármesterrel egyetértett Rudolf Béla alpolgármester és Dorina Bădescu tanácstag is. Alexandru Racolţea pedig tovább is ment: nem szabad hagyni, hogy a kiszolgáltatottságuk miatt zsarolhatóak legyenek – mondotta –, majd hozzátette, nem is egész esztendőre, hanem csak kilenc hónapra, azaz a tanév idejére kell az ingatlanokat bérbe venni.
Bíró Lajos néppártos tanácstag Sikót azzal vádolta, hogy nem is akarja az ügyet megoldani: nem volt hajlandó tárgyalni az egyházzal – ezt jól tudja, hiszen keblitanácsos is –, ezt bizonyítja az is, hogy a még februárban küldött átiratra sem kaptak választ a mai napig. Fekete Mónika jegyző jelezte: az átiratról csak nemrég értesült, ám ifj. Kozma Albert lelkésznek ismernie kellett a községháza álláspontját és anyagi helyzetét, hiszen az év közepéig ő maga is tanácstag volt. Sikó Imre sem hagyta szó nélkül: az egyház nem jó gazda, s ezt nemrég ismételten bizonyították, de élősködésből jelesek: nem hagyják magukat megzsarolni, ha kell, akár arra is készek, hogy a gyermekeket két váltásban járassák az iskolába. Rudolf Béla abbeli bizakodásának adott hangot, hogy a keblitanács tagjai megértőek, s hajlandóak lesznek a kompromisszumra.
Ifjabb Kozma Albert unitárius lelkész elmondása szerint hivatalos formában nem, csak másoktól értesült a tanácsülésen elhangzottakról. A felmerült megoldásokat nem tartja elfogadhatónak, ragaszkodnak a keblitanács által megfogalmazottakhoz. „Nem akarjuk az iskolát bezárni, sőt, azt szeretnénk, hogy gyermekeink ott minél jobb feltételek között tanuljanak. Ahhoz viszont ragaszkodnunk kell, hogy rendeződjenek az épületek bérlésével kapcsolatos jogi vonatkozások, tisztázódjon, kire milyen kötelezettség hárul, s milyen jogok illetik meg. Egyúttal megkérjük a polgármester urat, ne terjessze a faluban, hogy miattunk válik szükségessé az adóemelés: ha jelezné az állami szerveknek, hogy az iskolának nincs elég megfelelő ingatlanja, s bérelnie kell, megkapná a szükséges segítséget. Amúgy a földterületet nem fogadjuk el, s az épületet sem adjuk el. Mi azt szeretnénk, hogy az elődeink által megteremtett értékek megmaradjanak, sőt, gyarapodjanak” – mondotta a tiszteletes.