Farkas Réka
Immár hivatalosan is megkezdődött a választási kampány, ám egyelőre sok változást nem tapasztalhatunk. A pártok már néhány hete belelendültek üzeneteik hirdetésébe, a tévéből eddig is ez folyt, és ezután is erre számíthatunk, az utcán alig látjuk nyomát, a megszigorított választási törvény gondoskodott arról, hogy ne köszönhessenek vissza a jelöltek minden lámpaoszlopról.
Az önkormányzati kampány már megmutatta: nem volt szerencsés minden változtatás. Jó, hogy kiiktatták az „ajándékozást”, hogy szigorítottak a plakátoláson, de oly sterillé vált így a szavazattoborzás, hogy sokan észre sem vették. Eredménye pedig meg is mutatkozott az alacsony részvételben. A parlamenti választások esetében némileg más a helyzet, ez tulajdonképpen a pártok összecsapása, és sokkal többet nyomnak a latban az országos üzenetek, mint a jelöltek személye.
Két nagy alakulat, a szociáldemokraták és a liberálisok próbálják megszerezni a kormányalakítás jogát. A felmérések szerint egyelőre az SZDP vezet, nem is kevéssel, a liberálisok igyekeznek felzárkózni, olyan szövetségeseket találni, akikkel meglehet a többségük. Ígérgetésből nincs hiány egyik oldalon sem, és egymás gyalázásával sem fukarkodnak, lenyúlt kampányszlogennel, infantilis filmecskékkel akarják elnyerni a választók tetszését. A béremeléseken és adócsökkentéseken túl egyelőre nagyon keveset lehetett hallani arról, milyen utat képzelnek el az ország számára, miként kívánnák felépíteni ama bizonyos szép jövőt. A szociáldemokraták még miniszterelnök-jelölttel sem rukkoltak elő, sarokba szorította őket Klaus Iohannis azon kijelentésével, hogy nem nevesít olyan kormányfőt, aki ellen büntetőeljárás folyt vagy folyik, vezetőik többsége ugyanis érintett, törhetik a fejüket, honnan kapnak elő egy kellően becsületes és befolyásos figurát. A liberálisok belekapaszkodtak Dacian Cioloșba, még meglévő népszerűsége minden százalékát ki akarják használni, kérdés azonban, hogy lehúzzák magukhoz, vagy sikerül hozzáemelkedniük.
Látszólag nincs nagy tétje a decemberi választásoknak számunkra, magyarok számára. Egyetlen szervezet, az RMDSZ kéri voksunkat, ám az ötszázalékos küszöb elérése kihívás lehet. No, meg az sem mindegy, ki alakít kormányt, az SZDP meg sem próbálja levetkőzni fülledt nacionalizmusát – megtapasztaltuk, mire képesek Ponta miniszterelnöksége alatt, amikor felerősödött a magyarellenesség, újraindult a jelképeink, nyelvünk elleni hadjárat –, a liberálisok barátságosabbnak mutatkoznak, de korábbi kormányzásaik során tőlük is kaptunk hideget, meleget. Mégis, ők legalább nem nyíltan elutasítóak.
Megkezdődött a kampány, ígéretekkel Oltot, Marost, Dâmbovițát lehet rekeszteni. Elég, ha tíz százalékukat elhisszük, és örvendezhetünk, ha legalább öt százalékuk valóra válik...
