Csinta Samu alig másfél év leforgása alatt két, az erdélyi arisztokrata családok történetével, leszármazottjaik visszatérésével foglalkozó könyvet tett az olvasók asztalára. A holnap Sepsiszentgyörgyön is bemutatandó második kötet – Arisztokraták honfoglalása, Erdély újranemesítői II.* – a Kemény, a Bánffy, a Csávossy és a Barcsay család történetébe nyújt betekintést.
Az Erdély újranemesítői című, az erdélyi arisztokrácia visszatérésével foglalkozó kötet folytatása a négy nagy múltú belső-erdélyi főnemesi család történetén, rendszerváltás utáni vívódásain keresztül enged bepillantást a két világháború között még a gazdasági és szellemi elit javát adó arisztokrata famíliák életébe. Hiánypótlónak is nevezhető a két kötet, hiszen néhány üde kivételtől eltekintve a nemesi családok – legyenek azok belső-erdélyi nagy-, vagy éppen székelyföldi középbirtokosok – újkori történetével méltatlanul kevesen foglalkoznak. Méltatlanul ahhoz képest, hogy milyen meghatározó szerepet játszottak, illetve játszhatnak szűkebb vagy tágabb környezetük életében.
A főnemesi családok túlélésével, újra megjelenésük körülményeivel és kilátásaival foglalkozó történetek már az első kötet megjelenésekor nagy érdeklődést váltottak ki, holott – és ez az új kiadványra is érvényes – egyetlen rövid pillanatát merevítheti ki a napról napra formálódó, átalakuló folyamatoknak: azt, amikor a hajdani nemesi birtokok romániai visszaszolgáltatása új szakaszba lépett. A hatalom ma már sokkal inkább odafigyel a visszatérő, „követelőző” arisztokráciára, a visszaszolgáltatás, de főként a birtokba helyezés évtizedekre elnyúló folyamata – bár korántsem fejeződött be – megtorpanni látszik. Nem beszélve az újrakezdés, a hatalmas ingatlanok vagy éppen birtokok rehabilitációjának, működőképessé tételének nehézségeiről.
Csinta Samu könyvei a visszatérő arisztokraták társadalmi elfogadottsága érdekében is szolgálatot tesznek. És nem csupán azzal, hogy felvillantják a köztudatban sok esetben még mindig kizsákmányolóként megbélyegzett családok századokon átívelő társadalmi szerepének néhány elemét, az újranemesítői szándékok, az abból fakadó konfliktushelyzetek vagy éppen sikertörténetek bemutatásával az erdélyi magyar társadalom szerves részévé váló örökösök árnyaltabb közösségi megítélése is lehetővé válik. Hiszen a visszatért arisztokraták közöttünk építenek, restaurálnak, bennünk is építve ezáltal a korábban talán nem is létező vagy egészen romossá pusztított önazonosság-tudatot.
* Csinta Samu: Arisztokraták honfoglalása, Erdély újranemesítői II., Heti Válasz Kiadó, 2016
