Digitális vezetők
A Romániai Magyar Üzleti Egyesület november 17–18-án Marosvásárhelyen Digitális vezetők, stratégiai líderek címmel tart üzleti találkozót. Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa társszervezésében a Köpeczi–Teleki Házban a vállalatvezetőket érintő kérdések kerülnek napirendre: a résztvevők vezetői stratégiákról, a digitális fejlődés korában jelentkező vezetői kihívásokról, a különböző vezetői stílusokról láthatnak/hallhatnak példákat. Az előadásokon, panelbeszélgetéseken szó lesz a H2H (human to human) koncepcióról, a vállalaton belüli paraméterek közti egyensúlyról (hard/soft paraméterek), a vezetők átalakulásának, igazodásának fontosságáról, a vezetői stílusokról.
Növekvő tőkebeáramlás
Romániában 25 százalékkal nőtt a külföldi közvetlen tőkeberuházások értéke az első háromnegyed évben a tavalyi azonos időszakhoz képest – közölte a Román Nemzeti Bank. A külföldi közvetlen tőkeberuházások értéke 3,143 milliárd euró volt a január és szeptember közötti időszakban. Tavaly ugyanekkor 2,2514 milliárd euró áramlott a román gazdaságba, ehhez képest idén 629 millió euróval több külföldi beruházást jegyeztek. Tavaly egész évben a külföldi tőkeberuházások értéke 3,03 milliárd euró volt, 25,3 százalékkal több a 2014-esnél. A 2008-ban kirobbant nemzetközi gazdasági válság óta ez volt a legmagasabb érték. 2008-ban 9,496 milliárd euró áramlott a román gazdaságba. A központi bank azt is közölte, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya 2,661 milliárd euró volt, ami csaknem két és félszerese a tavalyi hasonló időszakban jegyzett 1,099 milliárd eurónak.
Inog az állami költségvetés
A Pénzügyi Tanács elnöke szerint az elfogadott illeték- és adócsökkentések miatt jövőre veszélybe kerül az állami költségvetés. Ionuţ Dumitru egy tegnapi szakmai konferencián kijelentette, hogy az intézkedések miatt 2017-ben az állam a nemzeti össztermék (GDP) csupán 25,4 százalékának mértékében valósítja meg az adókból és illetékekből származó bevételeit, ami veszélyeztetheti az állam fenntarthatóságát – az európai átlag a GDP 40 százaléka, s csak Írországban alacsonyabb ez az arány. A szakember szerint veszélybe kerül a 3 százalék alatti költségvetési hiánycél is, főként, ha megvalósulnak a tervezett fizetésemelések, a hiány Spanyolország után a legmagasabb lesz az unióban. A költségvetés egyensúlyát továbbá a katonai kiadások tervezett növelése is felboríthatja, hiszen a tervek szerint a jelenlegi 1,11 százalékról a GDP 2 százalékára kívánják emelni azt.
