Nyílt levélben kérte Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő tegnap Cristina Paşca Palmer környezetvédelmi minisztertől a csomagolóanyagokból származó hulladékok katasztrofális helyzetének megoldását. A honatya a kormányfőnek, valamint a témában érintett intézményeknek is eljuttatta a dokumentumot, mihamarabbi lépéseket sürgetve.
A hazai tőkéjű kis- és közepes vállalkozások csődbe mehetnek, és az általában több piacon tevékenykedő, többnyire külföldi tőkével jegyzett vállalatoknak is előnyösebb lesz begyűjtés helyett illetéket fizetniük, ha a kormány nem tisztázza mihamarabb a csomagolóanyagok hulladék-begyűjtési és újrahasznosítási rendszerét – olvasható a hírügynökségekhez a levél kapcsán eljuttatott közleményben.
Korodi Attila parlamenti képviselő hétfőn levélben figyelmeztette a veszélyre Cristiana Paşcu Palmer környezetvédelmi minisztert. A levelet továbbította Dacian Cioloş miniszterelnöknek, Vasile Dâncu regionális fejlesztési és közigazgatási miniszternek, Achim Irimescu mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszternek, valamint Costin Grigore Borc gazdasági miniszternek. Emellett a témában érdekelt szervezetek is megkapták a dokumentumot.
Románia évek óta kínlódik a hulladéknak minősülő csomagolóanyagok begyűjtésével és újrahasznosításával. A kérdés felelőtlen kezelésével környezetünket és saját egészségünket veszélyeztetjük, mi több: az Európai Unió szabályszegési eljárást indíthat Románia ellen – figyelmeztet a volt környezetvédelmi miniszter. A közlemény emlékeztet, hogy évekkel ezelőtt intézkedés indult a probléma kezelésére, és a gyártók segítségére létrehozott felelősségátvállalási szervezetekkel hatékonynak tűnő hálózat épült ki annak érdekében, hogy a csomagolóanyagokat begyűjtsék és újrahasznosítsák. „Sajnos, rá kellett jönnünk arra, hogy hiába jó az ötlet, a felelősségátvállalási szervezetek és az újrahasznosítással foglalkozó cégek egy része hamisított adatokkal próbálta kijátszani a rendszert. 2014-ben átfogó vizsgálat, majd eljárás indult ellenük, tavaly nyár végére az ügyészség elé került az iratcsomó, aminek a következménye az lett, hogy nagyon sok cég és szervezet felszámolta az ilyen jellegű tevékenységét. A piacon maradt felelősségátvállalási szervezetek és újrahasznosító cégek mára szemtelenül feltornázták a szolgáltatási díjakat, és a kormány nem tett hatékony lépéseket annak érdekében, hogy új szervezetek jöjjenek létre a piaci árak mérséklése, megfizethetővé tétele céljából” – részletezi Korodi Attila.
A jelenlegi előírások szerint a gyártóknak az általuk használt csomagolóanyagok 60 százalékát be kell gyűjteniük újrahasznosításra, és ebben a munkában segíthetik őket a felelősségátvállalási szervezetek. Ha az elvárást nem tudják teljesíteni, akkor a hiány függvényében minden tonnányi hulladék után 2 lejes illetéket kell befizetniük a Környezetvédelmi Alaphoz. A közleményben az áll, hogy az említett szervezetek manapság a PET-palack és az alumínium csomagolóanyag begyűjtéséért kedvezményes áron is tonnánként hozzávetőleg 1,2 lejt kérnek el. A szolgáltatási díj annyira magas, hogy nagyjából megegyezik azzal az összeggel, amennyit illetékként befizetne a gyártó az összes csomagolási hulladéka után. Mindez oda vezet, hogy a tőkeerős gyártók eleve az illetéket fizetik be, és nem törődnek a begyűjtéssel. A kis- és középvállalkozások ugyanakkor nem tudják megfizetni a díjat, így nem teljesíthetik a 60 százalékos küszöböt, amely illeték befizetését vonja maga után. Ez szinte biztos receptje a csődnek – figyelmeztet a parlamenti képviselő.