Az elnök a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem európai tanulmányok karának a vitafórumán tartott előadást és válaszolt a diákok kérdéseire tegnap. „Románia olyan jó tanuló volt, aki megírja a házi feladatot, jól viselkedik, alkalmazkodik, de akinek a hangja alig hallatszik az osztályban. Most azt várja tőlünk a világ, hogy kezdeményező politikát folytassunk, ezért be kell avatkoznunk abba a vitába, hogy milyen legyen a jövő EU-ja” – fogalmazott. Iohannis úgy látja, helye van a mérlegkészítésnek és a saját szerep újragondolásának, hiszen 2017. január elsején lesz tíz éve annak, hogy Románia belépett az unióba. Hozzátette: a határozottabb fellépésre az is jó lehetőséget biztosít, hogy 2019 első fél évében Románia fogja betölteni az EU soros elnökségét.
„Gyakorlatiasabb, következetesebb, rugalmasabb, valamint az alapelveit és az értékeit jobban tisztelő Európára van szükség” – jelentette ki. Szerinte az unió stratégiai céljait kell követni, és ezek közé a külső és belső biztonságot, a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést és a belső piac megerősítését sorolta.
Hallgatói kérdésre válaszolva elmondta: Románia továbbra is meg akarja őrizni a Moldovával kialakított sajátos kapcsolatát. Románia a moldovai intézmények támogatásával értetheti meg Moldova lakóival, hogy nem bekebelezni akarja az országot, hanem segítő kezet kíván számára nyújtani az ország európai integrációjához. Iohannis elhibázottnak tartotta azt a korábbi bukaresti magatartást, amely szerint személyek támogatásával akarták befolyásolni a moldovai politikát.
Iohannis – szintén kérdésre válaszolva – nem tartotta valószínűnek, hogy az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió viszonya jelentősen változna Donald Trump megválasztása után. Hozzátette: a leendő amerikai elnök NATO-ra vonatkozó kijelentései felébreszthetik azokat a NATO-tagállamokat, amelyek a védelmi ernyő alatt biztonságban tudva magukat, visszafogták katonai kiadásaikat. Megjegyezte: Románia nem tartozik ezek közé az országok közé.