– Alpolgármesterként mely feladatköröket kapta?
– Antal Árpád polgármester elképzelése szerint nekem a városgazdálkodás műszaki feladatköreit kellene rendeznem, felügyelnem, természetesen nem egyedül. Elődöm habitusából kifolyólag is a szociális kérdésekkel foglalkozott, ez a terület most átkerült Sztakics Éva alpolgármesterhez. A műszaki kérdések ügyében a polgármester is úgy látta, sok a hiányosság, a pótolnivaló. Ezzel magam is nagyon korán találkoztam a hivatal átvételét követően. A személyzeti keret nagyon szűkre szabott az elvégzésre váró feladatokhoz képest, emiatt túlterheltek, nem tudnak elvégezni mindent megfelelően, ezért úgy döntöttünk, mindenképp ráfér az erősítés a hivatalra, ami az emberi erőforrásokat illeti.
– Mit kell érteni az önkormányzat műszaki része alatt?
– Ide több minden tartozik, elsőként a beruházásokért felelős irodát említem, ahol öt személy számára lenne keret, de jelenleg hárman dolgoznak. Emellett ott a közterület-fenntartásért felelős iroda, amely hatáskörébe beletartozik az adminisztratív és a kivitelezési rész (a városi kertészet) is. Továbbá ide sorolható a sugásfürdői központ, valamint a városi kirándulóhelyek. Rengeteg beruházás történt, és az önkormányzat, ahol a pályázatok lehetővé tették, átengedte a működtetést a Sepsi Rekreatív Részvénytársaságnak. Maradtak viszont olyan részek, amelyeket még nem lehetett átadni, ezekről a hivatal gondoskodik.

Valahol el kell kezdeni
– Milyen elképzelésekkel vágtak neki a helyzet javítá­sának?
– Elsőként létrehoztuk a műszaki igazgatóságot, amely eddig nem létezett, ezen belül pedig egy olyan irodát, amely az önkormányzat teljes vagy résztulajdonában lévő vállalatok tevékenységét ellenőrzi. Mostanáig ezt a feladatot a hivatal vagyonkezelői osztályán dolgozó egyik személy látta el. Tény, hogy ez olyan munkakör, amely teljes embert kíván, szerteágazó, a jogi környezet is változott. Jó hír számunkra, hogy erre a feladatkörre már találtunk embert, aki hétfőtől munkába is áll. Az irodának nem ez lesz az egyedüli hatásköre, hanem a városi közszolgáltatás minőségi és mennyiségi ellenőrzése, követése is. A tervek szerint két olyan munkatársat is foglalkoztatna, akik kizárólag terepmunkát végeznek: járják a várost, a köztisztaságot, a zöld­övezeteket, az utcai bútorzat, a közlekedési jelzések, valamint az útburkolat és a járda állapotát figyelik. Ha gondot tapasztalnak, megpróbálják helyben elintézni a helyi szolgáltatóval, illetve, ha valamely kivitelező szerződésbeli kötelezettségéről van szó, azt az irodából rendeznék. A cél az, hogy az eddigi emberhiány miatt lehetetlen feladatokat valahogy megoldjuk: figyelni az apróságokra, összehangolni a különböző jellegű közterületek rendben tartását.
– Mennyire lesz ezt nehéz megvalósítani, mennyi időbe telhet, amíg viszonylag rendet lehet teremteni?
– Kétségtelen, hogy az elején nehéz lesz, hiszen az egésznek van jogi, törvényes vonzata is. A problémák azonosítása után meg kell találni, hogy egy beruházást miként lehet majd véghezvinni, milyen keretet kell adni az egésznek, tekintve, hogy manapság öt lej elköltésekor is közbeszerzési eljárást kell kiírni. Ezeket az eljárásokat – amelyek a lakosság számára nem láthatók, és emiatt esetenként úgy tűnhet, időhúzásról van szó – végig kell zongorázni, különben büntetéseket kockáztatunk. És köztudott, hogy a procedúrák sok időt felvesznek.
– Szó esett a személyzethiányról. Az önkormányzat 54 állást hirdetett meg az elmúlt hónapokban. Ezek közül hány célozza a műszaki részt?
– A személyzethiány általános, a meghirdetett állások több mint fele eddig is betölthető lett volna, csak a munkakör összetettsége, a munka mennyi­sége, valamint a felelősség miatt egyszerűen nem voltak jelentkezők. Ezeket újból meghirdettük, reméljük, most sikerül egy részét betölteni.
– Melyek azok a kihívások, amelyekkel alpolgármester­ként mindenképp szembe kell néznie?
– A legjelentősebb talán, hogy a törvényes megkötések mellett eredményt lehessen felmutatni. Sepsiszentgyörgyön beruházásokból nem volt hiány az elmúlt években, viszont ezek utóélete legalább annyira fontos: hogy minőséget lehessen biztosítani, és tényleg azt a célt szolgálják a lakosság felé, amire ki voltak találva. Emellett nagy kihívás az új, kissé lemaradt uniós finanszírozási ciklus. Nemrégiben a központi fejlesztési ügynökséggel tárgyaltak, és elviekben decemberben érkezhetnek az első kiírások az úgynevezett 4-es tengelynél – az önkormányzat számára ez az érdekes –, de tekintve, hogy választási évben járunk, inkább 2017 elejére mutatkozik erre valós esély, és kérdéses, a város hogyan tud majd reagálni. Elviekben ezen kiírások révén a közszállítás, közlekedés terén komoly korszerűsítést lehetne elvégezni, alkalom nyílna a közszállítási járművek által használt útvonalak felújítására, illetve a bicikliutak kialakítását, kijelölését is meg lehetne oldani. Készül a város mobilitási terve, amely 2025-ig meghatározná az egész közlekedési arculatot, erre alapoznánk a beruházásokat is. Szintén ebben az önkormányzati ciklusban nagy megvalósítás lenne a tömbházak hőszigetelési programja, amelyet idén időszűke miatt nem sikerült végigvinni. Úgy tűnik, a következő években lesz pénz erre a célra – nem a kormányfinanszírozástól függ most –, lesznek kiírások. Ugyancsak a következő évtől érkeznek a középületek energiahaté­konnyá tételét célzó pályázatok. Továbbá az utak rendbetételét is folytatni kell. Példaként elmondhatom, nagyon jó, hogy a városi közüzemek az ivóvíz- és csatornahálózat jelentős részét korszerűsítette, viszont az illető útszakaszokon a burkolat tönkrement, és rendbe kell hozni, erre forrást kell találni, nemcsak unióst, hanem kormányzatit és sajátot is. Egy sürgősen rendezendő probléma ugyanakkor a köztemető további bővítése is. Utolsóként, a kihívások között említem: csapatként rendezni kell  sorainkat. Rengeteg elvtelen támadással, beláthatatlan következményekkel járó ellenőrzéssel kell szembenézni, a zavaros törvénykezés pedig csak segíti ezt. Számomra érthetetlen, hogy sok esetben az ellenőrök, akik maguk is itt élnek, ezen érdek ellenében tesznek.