Az elmúlt időszakban ismét felerősödtek a magyarellenes uszítások, egyre gyakoribbak a médiában, a világhálón, és már a sportpályákon is megjelentek, szükséges lenne megfékezésük. A román jogrendben ugyan elméletileg minden benne van a legpéldásabb módon, gyakorlatilag azonban tele van értelmezhető szavakkal, amelyek kiskaput biztosítanak, a jóhiszemű alkalmazás pedig messziről elkerüli azokat, akik élnek és visszaélnek ezzel a lehetőséggel – fejtette ki Márton Árpád.
Számba vette a létező rendelkezéseket: az audiovizuális törvény például tételesen kimondja, hogy tilos olyan programokat közzétenni, amelyek faji, vallási, nemzeti, nemi, nemi irányultság szempontjából uszító jellegűek, ám ennek dacára gyakran előfordulnak ilyenek, és nem történik semmi, az Országos Audiovizuális Tanács működésképtelen, még bírságot sem szab ki. A Diszkriminációellenes Tanács megvizsgál ugyan ügyeket, és büntet is, de ez nem tűnik elég elrettentőnek, és bár a büntető törvénykönyvben is szerepel, hogy bármilyen nemzeti gyűlöletkeltetés vagy megkülönböztetés hat hónaptól három évig terjedő börtönnel büntethető, megfogalmazása általános, az elítélendő cselekmények pontos felsorolása nélkül könnyű kibújni alóla – ismertette Márton Árpád. Benkő Erika példát is mondott: a Facebook közösségi oldalon fenyegettek meg magyar vezetőket, családjukat, a halál pontos időpontját, formáját is leírták, és hiába azonosították az elkövetőket, az ügyészség nem indított eljárást, arra hivatkozva, hogy a világhálón történő uszítást semmilyen törvény nem tiltja. Benkő Erika azt is elmondta: tanulmányozzák az európai államok szabályozását, a német és a dán tűnik a legszigorúbbnak. Olyan törvény kell Romániában is, hogy mielőtt bárki ilyen lépést, kinyilatkoztatást tenne, gondoljon a következményekre – mondotta. Márton Árpád is leszögezte, a tapasztalat azt mutatja, az általános megfogalmazás nem elegendő, konkrétan fel kell sorolni, hol, milyen formában, mit nem szabad tenni. Ha bejutnak a parlamentbe, kidolgozzák majd akár a módosító javaslatokat, akár az új jogszabályt. S bár az EU-s szabályokhoz igazodna egy ilyen javaslat, nem tudják, mekkora esélye van elfogadásának. Márton Árpád felidézte, négy évvel ezelőtt Markó Attilával elkészítettek egy törvényt az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának felgyorsítása érdekében, ám az azóta is a képviselőház valamelyik fiókjában hever.