Jó kezdet, balszerencsés folytatás
„Keserű szájízzel gondolunk vissza az idényre, mert a versenyeink nem sikerültek úgy, ahogy szerettük volna, illetve a romániai fogathajtás és a lótenyésztés is lejtmenetben van” – kezdte Bartha Róbert fogattulajdonos. Annak ellenére pártolt el tőlük a szerencse, hogy jól kezdték az idényt, hiszen Marosvásárhelyen az országos kettesfogathajtó-bajnokság első fordulójában Eduárd az első helyen zárt 164,89 hibaponttal, így remélték, legalább olyan sikeres szezon előtt állnak, mint amilyent tavaly zártak. Az országos bajnokság első fordulóját megelőzően Lázár Zoltántól, Magyarország egyik legeredményesebb kettesfogat-hajtójától tanulhatott Eduárd, mert a komoly hírnévnek örvendő hajtó háromnapos edzőtábort tartott. Lázár az egyetlen versenyző a világon, aki mind kettes-, mind négyesfogat-hajtásban egyéni és csapatvilágbajnoki aranyéremmel is büszkélkedhet.
A kiváló kezdet után a folytatás elszomorítóan alakult, hiszen a szlovákiai Kistapolcsányban a kettes fogathajtó Európa-bajnokságon kellett volna rajthoz állniuk, viszont útközben lerobbant az autóbuszuk, plusz a hirtelen fékezések miatt két ló is sérüléseket szenvedett. A felmerülő akadályok ellenére időben odaértek Szlovákiába, de a három lóból kettőt a sérülések miatt az állatorvosok nem engedtek versenyezni, így az egy évvel korábbi világbajnokság után nem bizonyíthattak a kontinensviadalon.
„Csalódottak voltunk az elszalasztott lehetőség miatt, mert hosszú hónapokig készültünk az Európa-bajnokságra, de a tőlünk független körülmények áthúzták a terveinket” – emlékezett vissza Bartha Róbert.
A negatív élmény ellenére a következő megmérettetésre koncentráltak, ami az országos bajnokság második fordulója volt Bethlenben. Mint lenni szokott, a díjhajtás az első próba, ahol a bírók nagyon lepontozták a Bartha-fogatokat, így úgy döntöttek, nem folytatják a versenyt. Bartha Róbert szerint nem ez volt az első alkalom, hogy a bírók részrehajlóan pontoztak és figyelmetlenek voltak, miközben a hajtók végezték a gyakorlataikat, és mivel ezúttal sem tértek észhez, úgy érezték jónak, ha tüntetésképpen nem folytatják a megmérettetést.
„Annak ellenére, hogy a díjhajtásban lepontoztak, az akadály- és maratonhajtásban fel tudtunk volna zárkózni, mert ebben a két számban Eduárd nagyon erős, viszont úgy döntöttünk, hogy valamilyen formában jeleznünk kell a szövetségnek, ezek a bírók nem megfelelőek” – mondta Bartha Róbert.
A szabályok értelmében viszont, aki az országos bajnokság legalább két fordulóján nem fejezi be a versenyt, annak az eredményeit nem veszik figyelembe a döntőben. Ebbe a helyzetbe kerültek Bartháék is, akik a tavalyi ezüstérmet nem tudták újra megszerezni, így újabb csalódás érte őket.
A szezon utolsó versenye Marosvásárhelyen volt szeptember 9–11. között, ahol először szerveztek háromcsillagos nemzetközi fogathajtóversenyt, illetve a romániai hajtókon kívül Magyarországról és Horvátországból is érkeztek versenyzők. A megmérettetés egyben az országos kettesfogathajtó-bajnokság döntője és Balkán-bajnokság is volt, ahol 17 fogat állt rajthoz, köztük a Bartha-lovastanya fiatal fogathajtója, Eduárd is. A tavalyi ezüstérmes Bartha mindkét fogattal kiváló eredményt ért el, hiszen az egyikkel mindenkit maga mögé utasított, és Balkán-bajnoki címet nyert egyéniben és csapatban is Pál Attila és Paul Pop társaságában, míg a másikkal bronzérmet szerzett, így mindkettővel kiharcolta a jövő évi világbajnoki részvételt. Jövő július végéig újabb háromcsillagos versenyen kell részt venniük, mert szükséges a világbajnoki kvalifikáláshoz. Barthától azt is megtudtuk, hogy jövő szeptemberben a szlovéniai Lipicán lesz a világbajnokság, ahol Eduárd csapatban Rákóczi Gergővel és Pál Attilával harcolhat.
Kovászna megyének is lesz versenypályája
Az elmúlt években egyre kevesebb fogat vett részt az országos fogathajtóversenyeken, sőt, egyre kevesebb megye szervez erőpróbát, így idén már sem Bihar, sem Szatmár, sem pedig Hargita és Kovászna megye sem vett részt a versenyszervezésben. Kovászna megyében jelenleg nincs versenypálya, viszont tervek szerint jövőre Oltszem mellett Sepsibodok anyagi támogatásával elkészül a pálya, így akár ott is lehetne szervezni az országos bajnokság egyik fordulóját. Bartha Róbert szerint egy jól kivitelezett megyei pályára igazán szükség lenne, ami még közel is van, mert így akár a lovassport népszerűségét is növelni lehetne. Azt is elmondta, hogy ők jelenleg tíz fogattal dolgoznak nap mint nap, tanítják a csikókat, edzenek a tapasztaltabb lovakkal, amíg még az idő lehetővé teszi.
„Decemberben és januárban minden ló pihen, csak néha fogjuk be őket lovagolni vagy szánkózni, ha van hó. A sok edzés és verseny után nekik is kijár a pihenés, muszáj regenerálódniuk. A lóállo­mánnyal nincs problémánk, célunk meglepetést okozni a jövő évi világbajnokságon. Az egy évvel ezelőtti világbajnokságon sikerült mindenkit meghökkentenünk, hiszen akadályhajtásban Eduárd maga mögé utasította a világbajnokokat, ami a romániai fogathajtás történetében az eddigi legjobb eredmény” – emlékezett vissza Róbert, aki szerint négy fogatuk nemzetközi szinten is megállja a helyét.
Hanyatlik a lipicailó-tenyésztés
Pillanatnyilag mintegy 150 lovat fog össze a 2003-ban alakult Romániai Magán Lipicai Lótenyésztők Egyesülete, valamint Kovászna megyében is több lipicailó-tenyésztő van. A Bartha-farm a legnagyobb, jelenleg 56 lovuk van, ott van a Váncsa-farm, a Bodza-vidéken a Hermeneanu-tenyészet egy kisebb állománnyal – ezeken a farmokon a lovak fajtatiszták, persze a nyilvántartást is vezetik. A lipicaiak tenyésztése 2010 környékén – amikor megszűnt a lóhatóság, amelynek korábban Bartha volt az elnöke – kissé hanyatlott. A lótörvény érvényben van, az állami ménesek megkapják a támogatást, de a magántenyésztők nem részesülnek pénzben.
„Most is a bürokráciával küszködünk, hogy támogatást kapjunk. Az országos nemesítőintézet csak leveleket küldözget, de pénzt nem ad, holott nemzetközileg elismertek vagyunk. Magyarországon 500 eurós támogatást kap egy kanca évente” – fogalmazott. Látványosan csökken a hátasok száma, az egyesület ezelőtt öt évvel 160 csikót süttetett, idén ősszel csak huszonkettőt. Ez nagy visszaesés, ha így haladnak a dolgok, nem lesz pénz fenntartani egy fogatot, ahogy fajtatiszta lovak nevelésére sem jut.
Általában úgy számolják, hogy lovanként egy hektár terület szükséges, Bar­tháéknak 45 hektárjuk van, vagyis a jövőben a lovak számát fogják csökkenteni. Minden ló vérmérséklete más, és mindegyik másképp viselkedik versenyek előtt, ezért külön figyelni kell az étrendjükre. Az ember és a fogat összhangban kell hogy legyen, minden apró mozdulat számít, fontos a nyugodtság, mert a lovak is érzik, ha a hajtó ideges. Ami a jövőt illeti, Róbert a tizennyolc kancás állományt tizenegyre csökkentette. A folytatásban hat-hét kancát szeretne megtartani, mert annak ellenére nem lehet értékesíteni a csikókat, hogy jó vérvonalból vannak. Folyamatosan csökken a fogatok száma, jelenleg az országban tizenkét olyan fogat van, mely részt vesz az országos bajnokságon, de ezek száma évről évre csökken, mert nincs megfelelő támogatottság. Bartha Róbert és fia, Eduárd november 24. és 27. között a Nemzetközi Lipicai Szövetség által szervezett nemzetközi gyűlésen és lószemlén vesz részt Bécsben, ahol céljuk a tapasztalatszerzés és kapcsolatépítés a világ többi lipicailó-tenyésztőjével.