Tóth-Birtan Csaba alpolgármester elmondása szerint, noha a kormány meghirdette a programot tavasszal, az önkormányzati választások megzavarták a pályáztatási rendszert. Sepsiszentgyörgyön augusztusban tudtak érdemben tárgyalni arról, hogy egyáltalán mi történjen, és bár elindították a programot, a november 16-i határidő túl rövidnek bizonyult még azon lakótársulásoknál is, ahol már a korábbi években előkészítették a kéréseket, terveket, sőt, esetenként még a kivitelező is megvolt. Az elöljáró szerint gondot okozott az is, hogy némileg változott a szükséges dokumentáció, így a régebbi pályázóktól is újabb okiratokat kellett volna bekérniük, amire nem bizonyult elegendőnek az idő. Új kérést ugyanakkor egy lakótársulás sem nyújtott be. A dokumentáció összeállítása egyébként elég hosszas, mivel csak teljes tömbházakra kérhető támogatás (lépcsőházanként nem, illetve minden lakást érintenie kell), és a munkálatokba a lakók legkevesebb kétharmadának bele kell egyeznie.
Az alpolgármester szerint jövő évben lehet tisztességesen nekilátni a program lebonyolításának, erre az önkormányzat fel is készült. Előreláthatólag finanszírozási téren sem lesznek gondok, mivel a források nem a kormánytól függnek, hiszen a beruházás mintegy hatvan százalékát fedezi az uniós támogatás, 15 százalékát az önkormányzat, a maradék 25 százalék pedig a lakótársulásokat terheli. A kormánynak mindössze annyi a szerepe, hogy meg kell hirdetnie a pályázatot, és jó hír, hogy a támogatás nem függ a központi költségvetéstől, így kicsi az esélye, hogy forráshiány miatt lefújják a programot – tette hozzá. Tóth-Birtan Csaba szerint kérdéses, hogy hány lakótársulás hajlandó belemenni az anyagi áldozatba, illetve az önkormányzat szempontjából fontos lenne elkerülni azt a helyzetet, amely az előző – még kormányfinanszírozásból zajló – program során sajnos elég gyakori volt, hogy a társulások nem törlesztették a rájuk eső részt.
A tömbházak energiahatékonyságának növelését célzó programot idén februárban hirdette meg a kormány. A finanszírozás a Regionális Operatív Programon keresztül történt, ezért a szabályok is megváltoztak. Az általános költségeloszlás a fent már említett, azaz 60–15–25 százalék, viszont a negyven százalék helyi hozzájárulás változhat. Így például, ha fogyatékkal élő személyekről van szó, nyugdíjasokról vagy olyan családokról, ahol az egy főre eső átlagjövedelem kisebb, mint az országos nettó átlagjövedelem, akkor egy szociális felmérést követően az önkormányzat átvállalhat a tulajdonosokra eső költségekből, viszont a tulajdonosok hozzájárulása nem lehet kevesebb, mint 3,5 százalék a munkálatok elszámolható költségéből. Ezzel szemben, ha a lakásban gazdasági/kereskedelmi tevékenység folyik (nem csak egy vállalkozás van bejegyezve), azaz az illető lakrészt nem lakhatási célra használják, a tulajdonos nem részesül támogatásban. A program szabályzata szerint az előkészítési költségeket (energetikai tanúsítvány, szakértői felmérés, tervezés stb.) az önkormányzat fedezi, és elszámolhatja a pályázaton keresztül.
Egy pályázat értéke százezer és ötmillió euró közötti lehet, magát a finanszírozási kérést pedig az önkormányzat nyújtja be a lakótársulásokkal kötött szerződés értelmében.
Fontos tudnivaló még, hogy az 1950 és 1990 közötti időszakban épült tömbházak jöhetnek szóba, illetve csak azok, amelyek az elmúlt öt évben már részesültek hasonló jellegű támogatásban.