Az 1989-es temesvári népfelkelés decemberi évfordulója közeledtén az egykori és az új román titkosszolgálat volt magas rangú vezetői a televízió széles nyilvánossága előtt próbálják hiteltelenné tenni az antikommunista és Securitate-ellenes forradalmat, egy Erdély elszakítására irányuló, szovjet és magyar hátterű szubverziónak és államcsínynek állítva be azt – fogalmazta meg Tőkés László európai parlamenti képviselő hétfői strasbourgi felszólalásában. Kifejtette: Románia demokratikus átalakulására nézve a legnagyobb veszélyt mind a mai napig a hatalmát és befolyását átmentett volt Securitate, a régi-új titkosszolgálat jelenti, amely Ceauşescu nacionálkommunista politikájának folytatójaként a soviniszta magyarellenesség eszközének bevetésével fejti ki ellenforradalmi tevékenységét.
Tőkés László annak kapcsán szólalt fel az EP-ben, hogy november 19-én este a Realitatea kereskedelmi televízióban „Octavian Hoandră vezényletével valóságos Securitate–Román Hírszerző Szolgálat kerekasztalnak lehettünk tanúi”, többek mellett Radu Tinu, a kommunista politikai rendőrség, a Securitate volt Temes megyei helyettes vezetőjének, valamint Costin Georgescunak, a hírszerző szolgálat volt vezérigazgatójának részvételével. Radu Tinu az 1980-as években Temesváron az ún. Tőkés-ügy főrangú felelőse volt, Costin Georgescu pedig annak a becsületbíróságnak az elnöke, amelynek javaslata alapján Klaus Iohannis államelnök ez év márciusában visszavonta Tőkéstől a Románia Csillaga Nemzeti Érdemrendet, amellyel forradalmi érdemeiért tüntették ki. „A nacionálkommunista időket idéző kerekasztal – egyebek mellett – fizetett titkos ügynöknek nyilvánította szerény személyemet, aki nem Ceauşescunak, hanem Romániának voltam – és vagyok – az esküdt ellensége. Ugyanakkor sajnálkozásukat fejezték ki amiatt, hogy a temesvári eseményeket megelőzendő kellő időben nem tartóztattak le” – áll Tőkés László nyilatkozatában.
Tőkés szerint a Realitatea adón elhangzott beszélgetés az 1989-es temesvári népfelkelés történelmet hamisító átértelmezésére történt kísérlet, amelynek során „a szenzációs leleplezések szándékával megszólaló titoksszolgák és beszélgetőpartnereik nem kevesebbet állítottak, mint azt, hogy a romániai forradalom külföldi – nevezetesen a szovjet és a magyar – titkosszolgálatok műve volt, és valójában nem a forradalmárok hősiessége, hanem amazok mesterkedése, egy valóságos Románia-ellenes puccs buktatta meg a Ceauşescu-diktatúrát”. Úgy véli, az ilyen és ehhez hasonló műsorok „nyilvánvaló szándéka a román forradalom politikai célzattal történő átpozicionálása és diszkreditálása”, ezért tiltakozását fejezi ki az ellen, hogy „a bukott kommunista diktatúra titkosszolgálatának volt hivatalosai és szószólói lejárassák az antikommunista forradalmat, valamint azokat, akik hősiesen harcoltak és életüket áldozták a szabadságért”, illetve „a forradalom hitelét romboló magyarellenes társadalmi közhangulat gerjesztése és mindenfajta nacionalista uszítás ellen, ami nem más, mint a ceausizmus és a szekurizmus posztkommunista megnyilvánulása”.
