A benevező cégek legtöbbje az uniós országokból jött, többek között a legnagyobb német, osztrák, holland, magyar, dán, olasz, spanyol, francia mezőgazdasági cégek képviselői is. Örvendetes, hogy Háromszékről is egyre több cég képviseltette magát a többnapos rendezvényen. Akadt bőven látnivaló, a legkorszerűbb talajmegmunkálási gépektől, traktoroktól a legkorszerűbb istállóberendezésekig, istállóépítési újdonságokig. A legtöbb nézőt talán az állatkiállítás vonzotta, lovak, szarvasmarhák, juhok és kisállatok nagyszámú fajtája jelentette a legnagyobb látványosságot. A kiállítással párhuzamosan szakmai konferenciákat szerveztek, a holland mezőgazdasági minisztérium szakemberei a tejelő szarvasmarhákról tartottak érdekes előadásokat, a németországi cégek pedig egész napos bemutatkozással rukkoltak elő. Újdonságként ebben az évben az öko(bio)-gazdálkodóknak is tartottak előadásokat. (Incze Péter, MSZH)

Elolvadt a cukoripar

Az uniós agrárreform első intézkedésének hatására a belépéskor meglévő öt cukorgyárból Magyarországon négyet zártak be. Pedig a belépéskor évi 402 000 tonnás cukorkvótát sikerült kialkudni a tárgyalásokon, miközben az igények 320—330 ezer tonna között mozognak. A belföldi piacot magas védővám és az intervenciós felvásárlási ár is segítette. Brüsszel 2006-os cukorreformjának azonban Magyarország lett a vesztese. Ennek alapja, hogy Ausztrália, Brazília és Thaiföld sérelmeinek a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) helyt adott, szerintük az EU a cukorexport támogatásával jelentősen torzította a világpiaci árakat. Az unió a tagországok termelését az akkori 17,4 millió tonnáról 12 millió tonna alá kívánta csökkenteni. A szerkezetátalakítási program keretében 2006—2009 között a referenciaárat — az uniós átadási árak átlaga — összesen 36 százalékkal visszavették/visszaveszik. Emellett kompenzációt is fizettek a gyáraikat felszámoló vállalatoknak és a termelésüket beszüntető gazdáknak. A fejlemények következményeként a gyárak nem tudtak megfelelő számú beszállítót találni, akik alapanyagigényeiket kielégítették volna. Az unió most készülő időközi agrárreformtervei sem bíztatóak, a 105 000 tonnás cukortermelési kvóta aligha változik.

Nem engednek

Hónapokat késhet némely génkezelt növényfajták termesztésének uniós engedélyezése, miután Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos elérte, hogy azokkal kapcsolatban további vizsgálatokat rendeljenek el. A döntés a BASF Amflora nevű, magas keményítőtartalmú burgonyáját és két, molyrezisztens kukoricafajtát érint. Akkor hagyják jóvá ezek termesztését, ha az európai élelmiszer-biztonsági hatóság (EFSA) megerősíti azok egészségre veszélytelen voltát. A mostani döntés azt jelenti, hogy továbbra is csak az amerikai Monsanto MON810 jelű, kukoricamoly-rezisztens génjét tartalmazó növények termeszthetők az EU-ban. A cég a génre 1998-ban kapott tízéves engedélyt, amely az idén járt le. A hosszabbítási eljárás várhatóan az év második felében fejeződik be. A GMO-t engedélyező tagállamokban a gazdálkodók az újabb brüsszeli állásfoglalásig vethetnek MON810-es kukoricákat, ezek későbbi sorsa pedig a tényleges uniós döntéstől függ.