Napirend előtti felszólalásban Kulcsár-Terza József jelezte, hogy fellebbezett a törvényszék határozata ellen, és reményét fejezte ki, hogy a demokrácia működik Romániában, bár nem így fest a helyzet, hisz végleges határozat nyomán Csíkszeredában a tanácsteremből el kellett távolítani a székely zászlót, helyébe Ráduly Róbert Kálmán polgármester gyászlobogót tűzött ki. A tanácstag bejelentette, hogy újabb ajándékkal készült, és engedélyt kért az elnöktől, hogy átadják. Pethő István kollégája segítségével behozott öt zászlót, és az előzőleg már odakészített zászlótartóhoz mentek. Kulcsár-Terza József elsőként az amerikai zászlót tűzte ki, mondván, Románia legfontosabb stratégiai partnerének számító, az etnikai sokszínűséget és a jogegyenlőséget értéknek tekintő Egyesült Államok iránti elismerés és bizalom jeleként. Következett Németország zászlaja. Az adományozó elmondta, Romániában a 20. században az etnikai sokszínűséget erősítették a németek. A nyolcszázezer fős romániai német közösség nem egészen száz év alatt kevesebb, mint harmincezer főre csappant. Az irántuk való tisztelet és megbecsülés jeleként tűzte ki a német zászlót. Hasonlóképpen a kommunista román hatóságok egyfajta újkori emberkereskedelem keretében közel százötvenezer romániai zsidó polgártársunkat adták el és távolították el Romániából. Az ő emlékükre állította fel Izrael zászlaját. Annak reményében, hogy mi, magyarok nem fogunk elveszni, és megmaradunk szülőföldünkön, elhelyezte Magyarország zászlaját. Végül Székelyföld zászlaját, mivel egyesek azt tartják, hogy székelyek nincsenek, talán nem is voltak, ezért megmaradásunk jelképeként tűzte ki azt. Kulcsár-Terza József megkérte a tanácselnököt, őrizze a zászlókat a demokrácia jeleiként, majd az adománylevelet átadta a kollégáknak, kinek-kinek saját anyanyelvén. Tamás Sándor jelezte, elfogadják az adományt, és megkérte a jogi iroda vezetőjét, készítsen a következő ülésre egy elfogadó határozat-tervezetet.
Ion Deaconu liberális tanácstag hozzászólásában meglepődésének és értetlenségének adott hangot: igaz ugyan, hogy a demokrácia elveinek működniük kell, de csak az alkotmány és az ország törvényeinek tiszteletben tartásával, és feltette a kérdést, ezt a zászlókiállítást megengedik-e a törvények. Tamás Sándor válaszában elmondta, úgy gondolja, hogy igen. Például Gura Humorului városában ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással, hivatalosságok jelenlétében, teljesen törvényesen felvonták Bukovina lobogóját, ám a mi megyéinkben ez nem lehetséges. Múlt héten minisztériumi engedélyt kapott, sőt, anyagi támogatást is Hátszeg vidékének (Ţara Haţegului) turisztikai ajánlása, miközben Székelyföld turisztikai fejlesztési egyesületének bejegyzését megakadályozták a Székelyföld név miatt. Továbbmenve, Brassó megyében létezik a Barcaság (Ţara Bârsei) nevét viselő katonai alakulat, a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség szintén Barcaság nevét vette fel. A tanácselnök kifejtette, ugyanúgy elvárhatjuk, hogy mi is használhassuk a történelmi, turisztikai megnevezésünket. Ott van a kürtőskalács, hagyományos süteményünk, amelyet mindenki szeret, a bukarestiek is imádják, nevét nem lehet lefordítani, nem is kell, az nem kelt zavart senkiben. Ugyanúgy nem kellene zavarnia senkit Székelyföld történelmi, turisztikai térség megnevezésének. Tamás Sándor elmondta, a többség és kisebbség közötti kapcsolat minősége mindig a többség felelőssége. Romániában a románok és magyarok, székelyek közötti kapcsolatért a románok a felelősek. Ugyanígy Háromszéken a magyar többség felelőssége az itt kisebbségben élő románokkal való viszony minősége. Elismerte, azon van még javítanivaló, de kérdezzék csak meg a megyében levő román polgármestereket, milyen az intézményes és a személyes kapcsolatuk a megyeházával – ajánlotta a román tanácstagoknak. Hozzátette, amikor az alkotmányt módosították, ő parlamenti képviselő volt, ellene szavazott, korábban küzdött is ellene, mert tartalmában nem tartja megfelelőnek, ám miután a többség azt elfogadta, tiszteletben tartja. Miközben mások, akik hangos szóval harcoltak az alkotmányért, nem tartják be. Tamás Sándor még elmondta, Bukarestben sokan rákérdeztek az ország iránti lojalitására. Válaszában elmondta, mint közösség itt vagyunk ezer éve, családja első okleveles említése 1514-ből származik, alkalma lett volna külföldön letelepedni, de itt maradt szülőföldjén, Romániában, adót fizet és betartja az ország törvényeit. Ő is büszke székely, mint annyian mások vidékünkön, de tiszteli a románokat, zsidókat, más közösség képviselőit. S mivel közeledik Románia nemzeti ünnepe, meg kell jegyeznie, december 1-jén minden évben más megyéből érkeznek ifjak ide hozzánk, ordítják az utcán, hogy kifelé a magyarokkal az országból. A rendezvény szervezője a prefektúra, a pénzt a megyei tanács és Sepsiszentgyörgy városa biztosítja, az idegenek a román hadsereg, a román rendőrség körében, a kormány megbízottjának támogatását élvezve ordítják az utcán, hogy kifelé az országból. Mit gondolnak, milyen üzenete lehet egy ilyen megnyilvánulásnak? – tette fel a szóno­kinak maradt kérdést.
Cătălin-George Morar szociéldemokrata tanácstag azt mondta, az elnök érvelése csak részben fogadható el, mert míg Bukovina zászlaja egy térséget jelenít meg, a székely zászló etnikai vonatkozású. Tamás Sándor jelezte, igen nagyok a feszültségek. Ebben az országban kettős mércével mér a központi hatalom és az igazságszolgáltatás is. Ezen változtatni kell, és lehetne is, de ahhoz jóindulat kell, és partner, hogy megtaláljuk a megoldást. Amit mások sokan megtaláltak Európában.
Florentina Teacă szociáldemokrata tanácstag jelezte, nem tartja helyénvalónak ezt a zászlós közjátékot, főleg nem most, a nemzeti ünnep előtt. Ugyanakkor a román közösség nevében meghívta a tanácselnököt a december 1-jei ünnepségre. Tamás Sándor elmondta, már hívták őt néhány éve, éspedig a prefektus. Megmondta, ha elmegy, akkor fel is szólal, s ha felszólal, akkor mond is valamit, éspedig azt eleveníti fel, amit 1918-ban ígértek a magyar közösségnek, és nem tartották be. Ezek után eltekintettek a jelenlététől. A nemzeti ünnep szent nap, ezt önök így érzik, én ezt tiszteletben tartom, mondotta, hozzátéve, az országban levő többségi nemzettől mi is elvárjuk, hogy értsék meg, számunkra nem ünnepnap. Ez nem jelenti azt, hogy nem tartjuk tiszteletben Románia nemzeti ünnepét, az ország törvényeit, alkotmányát – mondotta az elnök.
A párbeszéd folytatódott az első napirendi pont megvitatásakor arról, hogy a megyei önkormányzat 25 ezer lejjel támogatja a prefektúra által szervezett december 1-jei rendezvényeket. Kulcsár-Terza József jelezte, a Magyar Polgári Párt két tagja nem támogatja, tartózkodni fognak, ugyanis ez a nap a magyarság számára nem ünnepnap. Ion Deaconu közölte, a megyei román sajtó néhány éve szorgalmaz egy programot: hozd magaddal egy magyar barátodat Románia nemzeti ünnepére. Ő a maga rendjén meghívja Kulcsárt, ha nem másra, bár a pezsgőzésre. Kulcsár-Terza József válaszában kifejtette, ő nem koccint, vegyék tudomásul, hogy ez számára gyásznap, de bármikor hajlandó a kollégával elmenni egy kávéra. Ezt románul mondta. Ez volt az első alkalom, hogy románul szólalt meg tanácsülésen. Végül két tartózkodás mellett a testület megszavazta a pénzbeni hozzájárulást.