Az erdélyi magyarságról az ENSZ-ben

2016. november 26., szombat, Belföld

Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselőjelöltje Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának Fórumán szólalt fel csütörtökön. A fórumot azzal a céllal hozták létre, hogy meghatározott, tematikus, kisebbségügyi kérdésekben minden évben konkrét javaslatok készüljenek az ENSZ rendszeré­ben, éves ajánlások formájában. A fórum tevékenységét az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja koordinálja, amely tisztséget jelenleg a magyar származású Izsák Rita tölti be, akivel a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat küldöttsége tegnap találkozott azért, hogy az erdélyi magyarság helyzetéről tájékoztassák.

Beszédében Benkő Erika el­mondta, ahelyett, hogy az álla­mok a kisebbségeket a társadalomhoz hozzáadott értéknek tekintenék, sokkal inkább marginalizálják és diszkriminálják, illetve bizonyos esetekben a közösségeket intenzív támadások érik azoknak az államoknak a részéről, amelyeket otthonuknak tekintenek, mi több, sok esetben ijesztő méreteket ölt a kisebbségellenesség. „A romániai magyar közösséget több fronton is támadások érik az állam részéről” – hangsúlyozta a képviselőjelölt. „A közösség javait újraállamosítják, a közösségi vezetőket üldözik azért, mert a közösség szimbólumait használják, iskolákat zárnak be, és iskolaigazgatókat vizsgál a korrupcióellenes ügyészség csak azért, mert újraalapítottak egy nagynevű iskolát. Olyannyira felerősödött a magyarellenesség a román társadalomban, hogy a magyarok ellen nyíltan lehet szítani egyes központi tévéadókban, a közösségi médiában, és erőszakosan lehet fellépni sporteseményeken.”
A szervezet vezetője kitért beszédé­ben arra, hogy a magyar közösségi vezetőket az igazságszolgáltatás leple alatt zaklatják, és így ellehetetlenítik munkájukat. Kiemelte azt is, hogy a gyűlöletkeltés eredményeképpen több erőszakos incidens is előfordult a román és a magyar közösség tagjai között, többször elégették a közösség zászlaját, valamint a közösségi vezetőket halálos fenyegetések érik a közösségi médiában. A szimbolikus és verbális agresszió, ami a magyar közösséget éri, ijesztő méreteket öltött – fejtette ki beszédében Benkő Erika, aki arra kérte a fórum résztvevőit, kísérjék figyelemmel az erdélyi magyar közösséget érintő támadásokat.
Az Izsák Ritával zajlott zárt körű beszélgetésen Benkő Erika részletesen ismertette az ENSZ kisebbségügyi jelentéstevőjével az erdélyi magyarság sarkalatos problémáit: bemutatta azt a regionalizációs tervet, amely megvalósulása esetén a székelyföldi magyarságot kisebbségi helyzetbe kényszerítenék; a nemzeti szimbólumok, különös tekintettel a székely zászló használatának hatóságok általi akadályozását és üldöztetését; a magyar közösségi vezetők politikai meghurcoltatását a korrupcióellenes ügyészség által; az erdélyi magyar közösség elleni egybehangolt támadásokat az élet több területén. Kitért az oktatásban tapasztalható visszásságokra is, valamint arra, hogy az állam visszaállamosító politikát folytat a magyar közösséggel szemben, olyan körülmények között, hogy több iskolát visszaállamosítottak, és ezzel ellehetetlenítették az oktatást az illető iskolában tanuló magyar gyermekek számára. „A román állam oly módon diszkriminálja a magyar gyermekeket, hogy nem teszi lehetővé számukra azt, hogy jól megtanuljanak románul, tekintve, hogy arra kötelezi őket, román anyanyelvű gyermekek számára kifejlesztett módszerekkel tanulják a román nyelvet. Ez hátráltatja őket abban, hogy sikeres és versenyképes felnőttekként találják meg a helyüket a romániai társadalomban” – ismertette a helyzetet Benkő. Arra is felhívta az ENSZ-raportőr figyelmét, hogy a román állam nem tartja be nemzetközi vállalásait, amelyeket a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatosan kellene megvalósítania. Míg Románia modellértékűnek tartja a kisebbségekkel kapcsolatos politikáját, a valóság az: minden eszközt megragad arra, hogy a magyar közösséget asszimilálja és ellehetetlenítse.
A beszélgetés végén Benkő Erika arra kérte Izsák Rita kisebbségügyi jelentéstevőt, hogy kísérje figyelemmel az erdélyi magyarsággal kapcsolatos problémakört, valamint meghívta, hogy látogasson el Erdélybe, és a helyszínen tájékozódjon az erdélyi magyarságot ért diszkriminatív intézkedésekről és magyarellenes incidensekről.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 514
szavazógép
2016-11-26: Nemzet-nemzetiség - :

Szép szavunk: az inkriminált községháza

Romániában alkotmányos jog a nyelvi identitás megőrzése, azaz a mi esetünkben a magyar nyelv használata. Már ezen az alapon is minden oka megvan rá az embernek, hogy elképedjen azon, ami történik.
Hogy bíróságon lehet megtámadni magyar szavak használatát, és hogy egy-egy szó alkalmas vagy alkalmatlan voltáról hivatásos provokátorok véleménye legyen a döntő. Most már jó ideje a községháza a célpont, hogy ez nem volna tökéletes megfelelője a szent és sérthetetlen primăriának.
2016-11-26: Világfigyelő - :

Telefonon beszélt Trumppal Orbán

Donald Trump megválasztott amerikai elnök Orbán Viktorral folytatott telefonbeszélgetése során köszönetét fejezte ki az amerikai magyarok támogatásáért, és elmondta azt is, hogy mindig is nagy tisztelője volt Magyarországnak – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy tegnapi budapesti rendezvényen újságírói kérdésre válaszolva.