Gábor Áronra (született: 1814. november 27.), a székely ágyúöntőre emlékeztek születésnapján Uzonban. A település alsó határából, Uzon és Kökös mezejének találkozási pontjából adott utoljára tűzparancsot 167 évvel ezelőtt, 1849. július 2-án, korabeli emlékezők szerint Uzonban hunyt el még aznap este.
Ungvári Barna András uzoni református lelkipásztor Gábor Áron életének két jeles ismerőjét hívta Uzonba, a történész Bordi Zsigmond Lorándot és Váry O. Péter újságírót, lapunk munkatársát. A Gábor Áron jubileumi év lehetőséget teremtett a háromszékieknek, hogy megismerkedjenek a Bordi által pontosan restaurált önvédelmi harc eseményeivel, Gábor Áron harci érdemeivel és hősiességével. A háromszéki önvédelmi harc emlékirodalma és a levéltári adathalmaz legfrissebb, rövid összegezését most is hiteles módon adta át hallgatóságának, érdeme, hogy az elmondottak nyomtatásban is megjelentek.
A Gábor Áron jubileumi év megbízott szervezője és irányítója, Váry O. Péter érzékeltette hallgatóival azt a történelmi lelkesedést, amely az idők forgatagában, másfél század után sem szűnt meg, s amelynek köszönhetően Háromszék népe szobrokkal, emlékművekkel, emléktáblákkal igyekezett halhatatlanná tenni Gábor Áront. Egyébként e témakörben is kiadvány született, Demeter Lajos és Váry O. Péter A székely nemzet hőse – Gábor Áron élete és emlékezete Háromszéken című, 2014-ben megjelent közös munkája a harangokból ágyút öntő őrnagynak „a legendáktól lecsupaszított életútját mutatja be, kiegészítve a Gábor Áron-emlékművek, -szobrok sok esetben felettébb tanulságos történetével”. A legendás ágyúöntő hőst, halálának emlékét így két alvégi település őrzi: Kökös és Uzon. Utóbbi lakóinak jogos óhaja, hogy az elkövetkezőkben Uzonban is kaphasson emlékjelet Gábor Áron.
