BÍRÁLJÁK A SZÉKELYFÖLD-MONOGRÁFIÁT. Bírálja két román kutató a Székelyföld története című monográfiát, amely idén nyáron jelent meg Székelyudvarhelyen a Magyar Tudományos Akadémia, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az udvarhelyi Haáz Rezső Múzeum kiadásában. A román szakemberek úgy vélik, a mű kizárólag a magyar történetírás álláspontját közvetíti, teljesen figyelmen kívül hagyva a Kovászna és Hargita megyei románság térségbeli jelenlétét. A sepsiszentgyörgyi Ioan Lăcătuşu levéltáros, illetve a kolozsvári Vasile Lechinţan történész által hírügynökségekhez eljuttatott közlemény értelmében a háromnyelvű (magyar, román és angol) kötet szerzői szándékosan mellőzték a román nyelvű munkák felhasználását, „gyér forrásanyagra” és „hiányos szakirodalomra” hivatkozva, holott szerintük a rendelkezésre álló szakirodalom egyáltalán nem hiányos, mert az elmúlt 25 évben számos történeti munka jelent meg a székely székek román ajkú lakosságáról, többek között a Román Akadémia, a kolozsvári George Bariţiu Történelmi Intézet gondozásában. (Transindex)
TEHETETLENEK AZ IGAZGATÓ NÉLKÜL. Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség kereszttüzébe került marosvásárhelyi felekezeti iskola tanárai először szólaltak meg a nyilvánosság előtt. A sajtótájékoztatót összehívó pedagógusok arról igyekeztek meggyőzni a közvéleményt, és főként a 405 tanuló szüleit, hogy az iskolaalapítás törvényes keretek közt történt, ezért semmi és senki nem fenyegetheti a tanintézmény létét. Ennek dacára koránt sincs minden rendben az iskola körül: a hatósági felügyelet alá helyezett Tamási Zsolt igazgató hiányában senki nem rendelkezik aláírási joggal, a tanfelügyelőség pedig tovább halogatja az igazgató kinevezését. A pedagógusok két héttel a fizetésnap után még nem kapták meg a bérüket, és amennyiben a téli vakációban ki szeretnének venni néhány szabadnapot, nem tehetik, hisz kérésüket nincs, aki aláírja. (Székelyhon)
HIBÁS A KÓRLAPOKAT SZABÁLYOZÓ TÖRVÉNY. Alkotmányossági óvást emelt a Nép Ügyvédje az elektronikus kórlapokkal kapcsolatos jogszabályok ellen. A Nép Ügyvédje alkotmányellenesnek véli az egészségügyi reformra vonatkozó 2006/95-ös törvény bizonyos cikkelyeit, mert azok megengedik a magánélethez, intimitáshoz és családi élethez való, az alaptörvény által garantált jog korlátozását azáltal, hogy nem tesznek eleget a közérthetőség és egyértelműség szabályainak. Az ombudsman szerint az említett jogszabályok túlságosan általánosak, holott nagyon érzékeny kérdést szabályoznak: az egészségügyi állapotra utaló személyes adatok tárolását. A törvény nem szab meg objektív kritériumokat annak érdekében, hogy a páciensek elektronikus kórlapjaiba bevezetett személyes adatokhoz csak a feltétlenül szükséges számú embernek lehessen hozzáférése, így a betegek nem lehetnek biztosak afelől, hogy adataikat nem fogják illetéktelenül felhasználni. (Agerpres)
