A tűzzel festő művész

2016. december 3., szombat, Kultúra

Rendhagyó kiállítás nyílt a sepsiszentgyörgyi Míves Házban hétfő este. Tóth B. Tinka, a szervező Guzsalyas Alapítvány vezetője megnyitójában elmondta, a rendszeres tárlatlátogatók népi kézműves kiállításokhoz szoktak, habár az utóbbi időben megjelentek a munkatársak és tanítványok tűzzománcalkotásai is, ám méretben ezek nem összehasonlíthatóak a most kiállított művekkel.

  • Vidra-Birtalan Éva és Tóth B. Tinka a megnyitón. A szerző felvétele
    Vidra-Birtalan Éva és Tóth B. Tinka a megnyitón. A szerző felvétele


A tűzzománckészítés annyiban kötődik a kézművességhez, hogy eleinte a fazekasok hasznosították a lecsöpögő mázat, betétként építették be, majd a technika fejlődésével jöttek rá magára a tűzzománc készítésére. A kiállító Vidra-Birtalan Éva marosvásárhelyi képzőművész elmondta, nyolc éve állt rá erre a technikára, amikor anyagilag is megengedhette magának, hogy tűzzománccal foglalkozzék, ugyanis ez a műfaj sok pénzt emészt fel. Indulásnál a kemence, majd folyamatosan a rézlemez, a színező szilikátok, amit külföldről kell beszerezni, mind-mind rengetegbe kerül. Hozzátette, hosszasan tanulmányozta, mire képes az anyag, hisz a kemencében együtt van jelen a tűz és a föld, és időbe telt, amíg kifejlesztette technikáit. Rekeszzománcot készít és zománcfestészetet művel. A rekeszzománccal ma szinte senki nem foglalkozik. Nemrég egy nemzetközi szakmai művésztáborban egy orosz vezető mester rácsodálkozott, és kérdezte, honnan vette ezeket a mintákat. Birtalan Éva büszkén mesélte, mit válaszolt: az erdélyi szívéből. Kiegészítette, nagyon fontos a lelkiállapot, szakrális témákhoz is hozzányúl, de a természetből vett mintákat is alkalmaz. A tárlatmegnyitó után sokáig faggatták a művészt a Guzsalyas Alapítvány tűzzománctanfolyamának hallgatói, kíváncsiak voltak a megoldásokra apró részletekbe menően, és Birtalan Éva magyarázott, mesélt, akár reggelig is folytatta volna.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 559
szavazógép
2016-12-03: Kultúra - Nagy B. Sándor:

Írók és vallomások

Lakatos Mihály, Molnár Vilmos, Szonda Szabolcs és Tamás Kincső volt a vendége annak az irodalmi estnek, amelyet az Írók a Sétatéren című rendezvénysorozat részeként tartott Sepsiszentgyörgyön a könyvkiadóként működő kolozsvári Sétatér Kulturális Egyesület. A négy szerzővel Fekete Vince költő beszélgetett a könyvtár Gábor Áron Termében.
2016-12-03: Kultúra - Szekeres Attila:

Magyarok a székelyek előtt

A Magyar Királyság vármegyei rendszere magában foglalta Székelyföldet is, még a székelyek betelepedése előtt magyar népesség (is) élt e tájon – összegezhető a Székelyföld településtörténete előadás-sorozat első három rendezvénye. Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban az Erdélyi Múzeum-Egyesület partnerségével létrejött előadás-sorozat során Háromszék településtörténetéről Fehér János művészettörténész értekezett, Csíkszéket Botár István régész mutatta be, legutóbb, csütörtökön László Keve régész Marosszékről tartott előadást, december 15-én Gyergyószék településtörténete következik Demény Andrea gyergyószentmiklósi régész előadásában.