Jólét öregkorban?

2008. május 28., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

Segíts magadon, s Isten is megsegít

Romániában igen kevés kivételtől eltekintve alkalmazottak millióinak nem ígér semmi jót a nyugdíjazás utáni időszak: megélhetési gondokkal kell küszködniük, annyira alacsony az állami társadalombiztosítás keretében várható öregségi járadék — és annyira népszerűtlenek itt még az öngondoskodás különböző formái.

A helyzetet feltérképező Capital hetilap adatai szerint a már több hónapja működő kiegészítő nyugdíjalapokba mindössze 75 000 alkalmazott (azaz 1,5 százalék) fizet be, s a már lassan két évtizedes életbiztosítás adta lehetőségeket is elenyészően kevesen használják ki. Utóbbi keretében 450 millió euróra teszik a befizetett biztosítási illetéket, ami kb. húsz eurót jelent lakosonként, szemben az európai uniós 1050 eurós átlaggal. Többek között ez a titka annak, hogy a nyugati öregeknek nem kell garasoskodniuk bevásárláskor, jól öltöznek, megengedhetik maguknak az utazást — amiről jelenleg mifelénk a népesség zöme még nem is álmodhat.

A kiegészítő (fakultatív) nyugdíjalapok kezelésére eddig hét biztosítótársaság kapott engedélyt, de ezek aktívái nem érik el a hatmillió eurót sem. A törvény a megtakarítási rendszer ösztönzése érdekében lehetővé teszi évi 200 euró leírását az adózandó személyi jövedelemből, s a munkaadóknak is kedvezményt biztosít. Ezek a nyugdíjalapok évi nyolc-kilenc százalékkal toldják meg a megtakarított összeget.

A valamivel több ember tetszését elnyerő életbiztosítás két lehetőséget is kínál az öregkori befektetésre: a csak tőkegyűjtő megoldás évi 4—11 százalékos gyarapodást hoz, a befektetéssel egybekötött (unit-linked) ennél valamivel többet, 5—12 százalékot.

Az öngondoskodás szempontjából még mindig legnépszerűbb megoldást a banki takarékszámla jelenti Romániában. Ennek legkisebb a kockázata, de ahhoz mért a hozam is, jelenleg nem haladja meg az évi 6—10 százalékot.

A fenti intézményesített öngondoskodási formákon kívül a szakemberek nem tartják elhanyagolhatónak a különféle befektetéseket sem: ha valakinek nagyobb összeg üti a markát, nem feléli, hanem például lakást, házat vásárol, s annak bérleti díját hasznosítja, vagy részvényeket vásárol, melyek után osztalékra számíthat.

Természetesen, mind az intézményes, mind az egyéni megoldások kockázattal is járnak. De mi nem jár azzal?

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 487
szavazógép
2008-05-28: Riport - Sylvester Lajos:

A juhásznak hogy megy dolga?

Az áldozati bárány
Sepsibesenyőt szimbólumhegyek övezik, a napjárás irányában keleten az Óriáspince-tető, délen a Hegyeshegy, délnyugaton a Csentetető trónol körülötte. Mi most az alakját a Szépmező felől tekintve vulkáni kúpnak vélhető Hegyeshegy felé fordítjuk kocsink rúdját. Mielőtt valaki messziről érkezett geológus, aki kedvéért a hazai ízekre emlékeztető bárányt vásároljuk, szóval, mielőtt a szakember helyreigazítana, hogy csupa üledékes kőzetből faragta a természet ezt a beszédes nevű hegyet kúp alakúra, magam mondom el, hogy a Bodoki-hegység enyhén délkeletre hajló hegyei homokkőből, palából, agyagból vannak gyúrva, gyűrve, rakva.
2008-05-28: Pénz, piac, vállalkozás - Ferencz Csaba:

Alapokat építő, alkotó ember (Búcsú Domokos Ernőtől)

Néhány napja még üdvözölhettük egymást, de hirtelen véget ért egy út. Dr. Domokos Ernő földi útja, amely az elmúlt közel két évtizedben vált igazán közösségivé. Mert akkor, amikor meglódult velünk a világ, hamar felismerte: alapvető gazdasági ismeretek nélkül aligha jutunk előbbre.