Jó a kampány, lehet álmodozni, ragyogó rózsaszínben pompázó jövőt festeni, elhitetni a választókkal, hogy küszöbön a jólét és boldogság, december 11. után minden szebb és jobb lesz. Ha a két nagy párt javaslatait nézzük, nem is értjük, miért nem valósult meg eddig mindebből valami, hisz egymást váltották az ország élén, ha az RMDSZ ígéreteit vesszük számba, ugyanez a kérdés: mostanáig hol voltak, ha sem kormányon, sem ellenzékben nem tudták elérni azt, amit a következő években szándékoznának? Mintha új időszámítás kezdődne két hét múlva, más országban, más politikusokkal ébrednénk fel a voksolást követő napon...
Maradjunk a gazdasági kérdéseknél, az RMDSZ-t hagyhatjuk, hisz ha labdába rúghat, még a legjobb esetben (7–8 százalék elérésekor) is oly kis súlya lesz, hogy javaslatai nem valószínű, hogy érvényesülhetnek. Az SZDP kampánykezdetekor bemutatott négyéves terve akkora fizetésemeléseket, adócsökkentéseket tartalmazott, hogy csak kapkodtuk a fejünket. Aztán szépen, fokozatosan felsorakoztak a liberálisok is, rátettek még egy lapáttal vetélytársuk javaslatára. Most ott állunk, bármelyikük kerül kormányra, néhány éven belül lesz legalább öt autópálya, nyolc nagy regionális kórház, az áfa, az adók tovább csökkennek, az orvosok fizetése megkétszereződik, de legalább 30 százalékkal nő más állami alkalmazottaké is.
A papír sok mindent elbír, csakhogy a tények makacs dolgok. A legjelentősebb bukaresti gazdasági lap vette számba, hogy az EU-csatlakozás óta eltelt tíz évben 35 milliárd euró érkezett külföldi, 20 hazai befektetésként, 25 milliárd uniós forrásból, az ország felhalmozott 100 milliárd eurónyi adósságot, és a gazdaság így is csak 100 milliárdról 170 milliárdra növekedett, az átlagkereset pedig csak 100 eurónyit nőtt, háromszázról négyszáz euróra. A politikusok mostani javaslatai eltekintenek minden külső kockázati tényezőtől, folyamatos, erőteljes gazdasági növekedéssel számolnak – már amennyire számolnak egyáltalán –, pedig bármikor beüthet egy újabb világválság, de még ez sem szükséges, elegendő a dollár nagyon is valószínűsíthető erősödése, amely a benzin és az importtermékek árának növekedéséhez vezet, és máris jelentősen csökken a román gazdaság motorjának tekintett fogyasztás.
Egy hiteltelen politikai osztály hiteltelen kampánya zajlik. Nem kell gazdasági szakértőnek lenni, hogy lássuk, milyen teljesíthetetlen illúziókat árulnak a pártok, valamelyik azonban hatalomra kerül, és jobb már most csínján kezelni az ígéreteket, hogy aztán ne koppanjunk olyan nagyot.