Hűségparipák Szegeden

2016. december 6., kedd, Magazin

Középiskolás tinik barangolnak a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Az emeletre érve egy szabadon álló, magányos hintalóra bukkannak, amelyre azonnal fel is pattan az egyik lány. Először bátortalanul billeg a lovon, majd egyre jobban belelendül, óriási mosollyal az arcán hajtja a paripát, és felkiált: „Jaj, én innen nem akarok leszállni!” Gyors fotók készülnek, a többiek mennének tovább, de a lány még maradna – csak két perc, és utána tényleg mehetünk…
 

 

Október közepe óta látható a Hűségparipák – Hintalovak a gyermekkortól a felnőttkorig című kiállítás Szegeden a Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában. A lányéhoz hasonló lelkesedés mindennapos: a tárlat látogatói kortól függetlenül pattannak fel a kipróbálható hintalóra és vágtába kezdenek. Gyerekek, fiatalok, idősek, apukák és nagypapák – és némi tétovázás, noszogatás után az anyukák és nagymamák is. Jól mutatja ez a jelenség a hintalovak múlhatatlan sikerét: minden korosztály szereti őket, mindenki tud kötődni hozzájuk. A hintalovaknak különleges kisugárzásuk, aurájuk van.
Ez a titokzatos vonzerő ragadta meg Tóth Ferencet még gyermekkorában, amikor egy szép karácsonyon kapott egy hintalovat, féltő szeretettel gondozta dédelgette nagymamája közreműködésével. Ferenc felnőtt, majd gyermekkori hintalovát viszontlátva a faparipák iránti szeretete újra fellobbant: hintalógyűjtésbe kezdett, amelybe társa, Ladó Mária is bekapcsolódott. Gyűjteményük ma már körülbelül kétezer-ötszáz darabból áll. A kiállításon is találunk miniatűr hintalovakat, karácsonyfadíszeket, régi műtermi hintalovas fotókat, képeslapokat, szobrokat, festményeket és játékszer paripákat is. A legrégebbi kiállított tárgy 1850-ből származik: egy papírmaséból készült karácsonyfadísz.
A műtárgyak a világ számos országából származnak: láthatóak közöttük amerikai, kanadai, angol, francia, finn, német és távol-keleti példányok is. Négy különböző méretű hintalovat a látogatók akár ki is próbálhatnak.
Megismerhetjük a hintalovak elődeit, születéstörténetét. Az első „igazi” hintaló az 1600-as évek elején Angliában jelent meg: I. Károly későbbi angol uralkodó számára készült. A király ugyanis gyermekkorában mozgáskoordinációs problémákkal küzdött, 3 éves korában még járni sem tudott. Ezért készítettek számára az udvarban egy hintalovat, amelynek köszönhetően is az 1625-ös koronázására már kiváló lovassá vált. Azóta is a hintalovak számtalan típusa hódította meg gyermekszívek millióit.
A kiállításon nemcsak hintalovakkal találkozhatunk, hanem hintalovakkal kapcsolatos történeteket is megismerhetünk. Híres történelmi személyiségek, uralkodók mellett több magyar költőről, íróról is készült családi körben vagy fotóműteremben hintalovas felvétel. Így például a tárlóban hintalovon látható Móra Ferenc Vadembernek becézett unokája, az ifjú Füst Milán, Dsida Jenő, valamint Farkas Árpád (fotó). Amint a tárló ismertető szövege is felidézi, Farkas Árpádot körülbelül négyéves korában babonázta meg a hintaló. A költőt ekkor vitték szülei Szé­kelyudvarhelyre műtermi fotózásra, ahol a kisfiút egy hintalóra ültették. „A szülőknek tetszhetett nagyon az »édes gyermek« képe, s még a vásárban hintalovat vásároltak néki, a kisfiú annyira azonosult hintalovával, hogy mindent meg akart tenni azért, hogy együtt élvezhessék a korlátlan szabadságot.” Ahogy Farkas írja: „[…] állok a fészer alatt, kezemben iromba fűrésszel próbálván elvágni a hintaló egy helyben való lengedezésre szolgáló talpát – és jóatyám megjelenik a tornácon: riadalom, pánik, zuvat! Pedig az a ló bizonyára lépni akart, ügetni, nyargalni, világgá száguldani az ő legényével.”
A hintalovak hűségesek: generációkon keresztül velünk maradnak, mindegyikük élete külön történet, egy-egy sors lenyomata. Néha évekre, évtizedre lepihennek, padlásra vagy pincébe húzódnak, de aztán ismét felbukkannak, hogy újabb és újabb gyermekeket babonázzanak meg. A hintaló a művészek számára inspiráció, a legkülönbözőbb üzenetek közvetítésére alkalmas a festészetben, szobrászatban, iparművészetben, irodalomban, zenében.
Ladó Mária és Tóth Ferenc kiállítása még látható Szegeden – a hintalovak szerelmeseinek kihagyhatatlan kaland!

Hegedűs Anita

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 514
szavazógép
2016-12-06: Sport - :

Hosszú és Phelps az év úszói (Úszás)

Hosszú Katinka sorozatban harmadszor, Michael Phelps 2012 után másodszor lett az év úszója – a trófeákat a windsori Ceasars Hotel Colosseum nevű rendezvénycsarnokában adták át a hagyományos FINA-gála keretében.
2016-12-06: Magazin - :

Hajnal Éva: Hol lehet?

Se hó,
se szán,
semmi nincs,
meg se mozdul
a kilincs,