Egyebek mellett a könyvelői szakma változásairól, szerepének és jelentőségének átértékelődéséről volt szó azon a rendezvényen, ahol Sepsiszentgyörgyön is bemutatkozott a Romániai Könyvszakértők és Mérlegképes Könyvelők Testületének új központi vezetősége. Robert Șova elnök és Florin Dobre ügyvezető igazgató új alapokra kívánja helyezni a szervezetet, s ehhez a területi szervezetek véleményét is sorra kikéri.
Háromszéki fiók
Az esemény, amelyen a háromszéki fiókszervezet közel száz tagja vett részt, ünnepélyes jelleget is kapott, hiszen ez alkalommal avatták fel a szervezet eddigi három vezetőjének képcsarnokát: néhai Demeter Antalra, a megalakulás utáni első elnökre kegyelettel emlékeztek a résztvevők, Debreczeni János és Bögözi Levente – előbbi tíz, utóbbi négy évig látta el az elnöki feladatot – jelenlétével biztosította, hogy a hites könyvelők és könyvelői szakértők erős szakmai szervezetet működtetnek.
Erre utaltak Benkő Pál jelenlegi elnök köszöntő sorai is, hiszen megtudhattuk, hogy a fiókot 1993. február 24-én hozták létre, akkor 33 alapító taggal, ma nem kevesebb, mint 465 tagja van (egyébként a tagság létszámát tekintve 2009 volt a csúcs, ekkor 633 taggal rendelkeztek), az erre a célra berendezett, Berde Áronról elnevezett gyűlésteremben pedig több mint húsz éve rendszeresen találkoznak, szakmai beszélgetések, előadások, tanfolyamok kapcsán. Jelszavuk: „egységesek vagyunk és törődünk a kollégákkal”, ezért nemcsak a kötelező, évente negyvenórás továbbképzőt tartják meg, hanem minden hónap második keddjén a legfontosabb szakmai kérdéseket, aktualitásokat is megbeszélik. Ugyanakkor jó munkaviszonyt ápolnak más szakmai szervezetekkel, illetve pénz- és munkaügyi intézményekkel, az adóhivataltól a megyei törvényszékig – összegezte a fiók munkáját Benkő Pál elnök.
Új alapokra helyezni
Új szakaszba kívánunk lépni mind szakmai, mind szervezeti szempontból – mondta Robert Șova elnök, aki országjáró körútját is azzal indokolta (Sepsiszentgyörgyre Brassóból érkeztek, és innen Csíkszeredába utaztak), hogy a fiókszervezetektől, annak tagjaitól várja a javaslatokat, milyen irányba frissítsék fel a munkát. Mindenekelőtt az új vezetői stáb elképzeléseit vázolta. Szerinte a létező jogszabályok, rendelkezések nem pontosítják kellőképpen a szakmai kompetenciák határvonalait, tehát az elkövetkezőkben jogszabály-módosítási javaslatokkal is kell élniük. Ennek érdekében már kezdeményezték a könyvelői szakértők és hites könyvelők működését szabályozó 65-ös kormányrendelet módosítását.
De maga a könyvelői szakma jellege is megváltozott az utóbbi időben, hiszen ma már nem egy egyszerű végrehajtói munkakör, hanem egy jó könyvelőnek a vállalkozó közvetlen partnerének kell lennie – hangsúlyozta az elnök, aki szerint már például egy szerződés megkötésénél is figyelembe kell venni a könyvelői szakma szempontjait. Vagyis egy jó szakember valójában könyvelőségi menedzsmentet végez, amely mind a várható eredményességet, mind a kockázati tényezőket figyelembe veszi. Nem beszélve arról, hogy a pénzügyi szabályozók, az adókötelezettségek egyre bonyolultabb és sűrűn változó rendszerében kell eligazodnia. Sőt, a vállalkozók szakmai fejlesztésében is be kell segíteniük. Egyszóval a legfontosabb a vállalkozó jobbkezének lenni.
Mindez a szervezeti élet megújítását is feltételezi, ami nemcsak a megfelelő belső kommunikáció kialakításából áll (az elnök kerülte az előző szervezeti vezetők közvetlen bírálatát), hanem a szakmai működési standardjait leszögező előírások módosításában is. A belső szabályozók módosítását viszont szintén a szakmának kell kidolgoznia, aminek az alapoktól, vagyis alulról fölfelé kell megtörténnie – hangsúlyozta az elnök, aki kitért olyan részletkérdésekre is, mint a törvényszéki könyvelői szakértők helyzete (itt szintén pontosítani kellene a jogszabályt), vagy a szakemberek megfelelő bérezési szintjének biztosítása.
A könyvelés közfoglalkozás
Robert Șova szerint ugyanis a könyveléshez köthető munkakörök tulajdonképpen a közfoglalkozások közé tartoznak, ami a jelenleginél jóval nagyobb megbecsülést, ugyanakkor nagyobb felelősséget és kötelezettséget is feltételez. Hiszen például az alapadatok az ország költségvetésének összeállításánál is a szakszerű könyvelés termékei, s ilyen értelemben a közjót szolgálják az azokat összeállító, láttamozó, illetve ellenőrző szakemberek, szakmai testületek.
Élő szervezet
Élő, a szakmai működést és fejlődést elősegítő szervezetet kívánunk vezetni – mondta Florin Dobre. Az ügyvezető igazgató az országos vezetőség feladatát nem „kristálygömbként” képzeli el, amely utasítja a területi szervezeteket, hanem folyamatosan javaslattevőként tekint mind a fiókokra, mind azok tagjaira. A jó gyakorlatok leírását például széles körben hozzáférhetővé kívánják tenni, ezért várják azok megfogalmazását.
A helyi hozzászólások sorát Debreczeni János volt elnök indította, szerinte a legfontosabb, hogy a fiókszervezetek nagyfokú önállósággal rendelkezzenek. Elismerte, a régi országos vezetés alatt egy ideje nem mentek jól a dolgok, hiszen nem a tagok vannak a vezető testületért, hanem fordítva. Balmus Liliana, a területi munkafelügyelőség képviselője a különböző területek jogharmonizációját sürgette, amit csakis egy mélyreható szociális párbeszéd alapozhat meg.
A tagok közül többen is felszólaltak és örömüket fejezték ki, hogy megváltozott a vezetők szemlélete. Adrian Bojin szakértő egyenesen úgy fogalmazott, hogy tizenöt éve nem tapasztalt ilyen nyitottságot, ilyen együttműködési készséget a szervezet vezetői részéről. Ugyanakkor több szakmai javaslat is megszületett, ami nem csupán a szervezeti, hanem általában a könyvelési szakma megújítását célozza.
