Annyi egyéb ortodox vallási örökség, s ezenkívül még mennyi ökörség van nálunk, amit fel lehetne vétetni a védett szellemi örökségek listájára! Miért nem például a jászvásári Szent Paraskeva zarándoklatot terjesztettük elő?, hisz ott is ezrek csókolgathatják haszonnal a szent ereklyéit. Vagy a mikolai ortodox búcsút, ahol a hívek térden csúszva nyerik el a megbocsátást. A bukaresti vízkereszti szenteltvízosztást is lehetett volna javasolni, hisz ott is rengetegen küzdenek egy-egy liter buborékmentes, csodás erejű palackozott szenteltvíz megszerzéséért. És a magyaroknak is megengedett, hogy versenyt ugorjanak fejest a jeges Dunába hajított kereszt után. (Aztán akkor a fürdőzők életében is bekövetkezhet a csoda, hiszen kész csoda lesz, ha nem hűlnek meg.) Ezt a rítust is védetté lehetne tenni!
A csíksomlyói búcsún bizonyosan a magyarpárti Szűz Máriához imádkoznak a zömében magyar zarándokok, mert az ő oltalmába ajánlotta 1038-ban Szent István király Magyarországot. Nálunk viszont az ortodox egyház 1997-ben nyilvánította Szűz Máriát Románia védelmezőjének. Aki akar, bármikor elmehet a román Mária tiszteletére végzett búcsúkra. Mindenkinek joga van hozzá, mert ugyebár nálunk egyenjogúság van. Sőt elmehet Spanyolországba egy El Camino (Szent Jakab) zarándoklatra, búcsúra, vagy búcsúzzon, és végleg menjen el Romániából oda dolgozni.
Különben is az ortodox egyháznak semmi haszna sincs a csíksomlyói búcsúból, míg a többi, általa szervezett zarándoklatokból a Kínában gyártott és nálunk megszentelt kegytárgyakból több millió eurós jövedelemre tehet szert. A románoknak egyenesen  Szent András hozta el az ortodox vallást, még Krisztus születése előtt, így téves az a történelmi tény, hogy a nagy egyházszakadásra, a skizmára a római és ortodox egyház különválására csak 1054-ben került volna sor. És Róbert esztergomi érsek csak 1226-27-ben hozta létre Moldvában a Milkói kun püspökséget, bizonyára az akkor még nem létező román ortodox egyház elnyomására, amelyet emiatt csak 1865-ben alapíthattak meg.
A somlyói búcsúra sokan jönnek más országokból, főleg Magyarországról, az ellenségesnek kikiáltott országból. Most a romániai magyarok után ők sem akarták megünnepelni a román nemzeti ünnepet, december elsejét. De hál’ istennek vannak még nagy formátumú és szájú politikusaink, mint a volt elnök, Traian Băsescu, aki mindezért bosszúból nemsokára végrehajtja nemcsak a Moldáviával való egyesülést, de Romániát kiterjeszti egészen a Tiszáig. Aztán ha abból sem tanulnak a magyarok, akkor kicsi, de erős pártja élén elfoglalja majd nekünk Budapestet is (főleg, ha nem jut be a bukaresti parlamentbe), és akkor kötelező lesz nekik is december elseje megünneplése.  Megtanítja őket románul a magyarok Istenére!
Az sem jó, ha a romániai magyarok a kormányban ülnek, mert akkor ilyen előterjesztésekkel jönnek, mint ez a Kelemen Hunor, aki művelődési miniszterkedése korában mesterkedett azon, hogy a csíksomlyói búcsú felkerüljön az UNESCO-listára. Szerencsére most egyetlen román pártnak sincs szándékában bevenni a kormányba a románokat mindig zsaroló RMDSZ-t. Mondta is egy nagyromániás: meg kellene tiltani, hogy kettős állampolgárságúak induljanak a választásokon. Sajnos, akkor Băsescu sem indulhatna, mert ő is az.
Legjobb lenne betiltani a csíksomlyói búcsút, és törvényen kívül kellene helyezni Romániában minden vallást az ortodoxon kívül. A görög katolikus egyházat is betiltották 1948-ban, és így a román unitusok nagy részéből mind jó ortodox lett.  Különben is egy jilavai pópa megmondta a sepsiszentgyörgyi december elsejei ünneplésen, hogy az összes, most függöny mögé bújó, magát magyarnak valló székely és magyar tulajdonképpen román származású. Jelenleg sajnos, katolikus és protestáns vallásúak, pedig annyi erővel akár jó ortodoxok is lehetnének. Miután ez nemsokára megvalósul, jöhet Romániába a római pápa két év múlva (meg van híva!), és fel sem vetődik, hogy erdélyi katolikus híveihez is ellátogasson, mert azok nem lesznek. És azt sem tudják kérni, hogy a csángóknak magyar misét tartsanak.