Szombat délután a Történelmi Vitézi Rend kézdiszéki állománya a kézdivásárhelyi régi református temetőben lévő Laczkó-kriptánál két hősi halottra, vitéz Mező Ferencre és vitéz Laczkó Lászlóra emlékezett. A Laczkó-kripta homlokzatán látható, márványból készült Mező Ferenc-emléktáblát 2014. október 11-én a Történelmi Vitézi Rend állította. Ugyanitt emléktábla őrzi a szülőföldjétől távol elesett Laczkó László emlékét is.
A Laczkó-kriptában alussza örök álmát vitéz Mező Ferenc (Kőröstarcsa, 1919. november 1.–Kászonjakabfalva, 1944. szeptember 3.) tartalékos zászlós, a névtelen hős katona, akinek az 1944. szeptemberi, keleti-kárpátokbeli harcok folyamán tanúsított példás helytállásáért és az ellenség előtti kimagasló vitézi és önfeláldozó magatartásáért a Honvédség 17. tagjaként (post mortem) az egyik legmagasabb magyar háborús kitüntetést, a Horthy Miklós kormányzó által 1942-ben alapított Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érmet adományozták, amelyet mindössze huszonkét magyar honvédtiszt kapott meg a közel harmincezer közül. A kommunista diktatúra éveiben a Laczkó család Mező Ferenc zászlóst saját halottjának tekintette, minden évben megemlékezett róla. A Laczkó családnak is volt egy hősi halottja, aki – akárcsak Mező Ferenc – hazájától távol lelte végső nyughelyét. Vitéz Laczkó Áron – aki alig néhány hónapos volt, amikor édesapját elveszítette – arra tette fel az életét, hogy megtalálja édesapja sírhelyét, majd összefonva a két katonasorsot, emléket állítson Laczkó Lászlónak és Mező Ferenc tartalékos zászlósnak. 2014. szeptember 6-án az 1944. november 13-án a Tiszánál folyó védőharcokban elesett Laczkó László (1908–1944) m. kir. tüzér zászlós hősi halálának 70. évfordulóján Prügy községben állítottak emléktáblát. Ambrus Ágnes ny. magyartanár, a Történelmi Vitézi Rend kézdiszéki székkapitánya, miután méltatta a két hősi halált halt katona életét, bejelentette: a vitézi rend kézdiszéki állománya döntése értelmében ezentúl a második világháborús hősökről minden esztendőben itt, ezen a helyen emlékeznek meg.
