Bakk Miklós politológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára az MTI-nek adott nyilatkozatában úgy vélte, hogy a román hatalom magyarellenes intézkedései jó mozgósítóerőnek bizonyultak a kampányban. Arra utalt, hogy a kampány kezdete előtt ügyészségi eljárás indult a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium létrehozói ellen, a kampány végén pedig Románia küldötte nem képviselte a csíksomlyói búcsú felvételét az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) szellemi kulturális örökségek listájára. Fontos szerepet tulajdonított a politológus az Orbán-kormány népszerűségátvitelének is, külön kiemelve Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök erdélyi kampánylátogatásait és annak a médiaháttérnek a hozadékát, amelyet Magyarország biztosított az RMDSZ számára.
Bakk Miklós szerint a Szociáldemokrata Párt (SZDP) annak köszönhetően nyert fölényesen a választásokon, hogy a Ponta-kormány lemondásával ellenzékbe került pártnak egy év alatt sikerült rendeznie sorait. A politológus szerint az SZDP máris fontolgatja, hogy bevonja az RMDSZ-t a kormányzásba. Erre utaló jelnek tartotta, hogy Liviu Dragnea pártelnök nem említette az RMDSZ-t abban a felsorolásban, amelyben azokat a pártokat vette számba, amelyekkel semmiképpen nem vállalnak közös kormányzást. Bakk Miklós szerint a szociáldemokratáknak azért lehet szüksége az RMDSZ-re, mert az utóbbi időben egyfajta politikai karanténba került, és úgy gondolja, hogy a szövetség révén javíthatná az imázsát, valamint az európai és amerikai kapcsolatrendszerét. Azt is megemlítette, hogy a román–magyar viszony egyensúlyban tartásában fontos szerepe van az Egyesült Államoknak, és a januárban hivatalba lépő új amerikai elnök, Donald Trump kormányának szerepe lehet abban, hogy korrekciókat sugalmazzon Románia és Magyarország viszonyának a változásában.
Horváth István szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója elsősorban az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) összefogásának tulajdonította a jó választási eredményt. Hozzátette: a statisztikából egyértelműen kitűnik, hogy jó volt a magyar szereplés azokon a településeken, ahol az MPP erős szavazóbázissal rendelkezik. A román hatalom magyarokkal szembeni barátságtalan lépései Horváth István szerint is jelentősen alakították az eredményt. Szerinte a csíksomlyói búcsú UNESCO-védettségének román javaslatra tett elodázása és a székelyföldi községháza-feliratok elleni perek is a bizonytalanság érzetét keltették a választókban, és jelentős mértékben hozzájárultak a mozgósításukhoz. Horváth István úgy vélte: az RMDSZ-en belül sincs egységes álláspont azzal kapcsolatban, hogy a szövetségnek kormányra kellene-e lépnie az SZDP-vel, ha erre felkérik. Hozzátette, ezt a döntést a szavazók visszanyert bizalmának a féltése is megnehezíti. A szociológus az RMDSZ számára kínálkozó lehetőségek között azt is számba vette, hogy a szövetség alkalmi egyezségek alapján nyújtson parlamenti támogatást a baloldali kormánynak. A kisebbségkutató intézet igazgatója szerint a következő hetekben dől el, hogy Klaus Iohannis államfő milyen politikai játékos. Úgy vélte: a baloldali kormány és a jobboldali államfő együttélése Iohannis habitusából fakadóan egészen más természetű lesz, mint Traian Băsescu korábbi elnök és Victor Ponta kormányának konfliktusos viszonya.
A választók alacsony részvételi arányát mind Bakk Miklós, mind Horváth István azzal magyarázta, hogy a romániai választók az egész politikai elittel szemben bizalmatlanok, és a parlamentről is rossz a véleményük.