Rex Tillersonnak, az amerikai külügyminiszteri posztra jelölt ExxonMobil-vezérnek ugyan semmiféle kormányzati tapasztalata nincs, de az orosz elnökhöz fűződő személyes kapcsolata kétségkívül szerepet játszhatott abban, hogy Donald Trump választása végül őrá esett.
Tillerson és Putyin a 90-es években ismerkedett meg egymással, amikor az amerikai az ExxonMobil egyik külföldi projektjét irányította az oroszországi Szahalin szigetén. Kapcsolatuk tovább erősödött, amikor Borisz Jelcin lemondását követően Putyin 1999. december 31-én Oroszország megbízott elnöke lett, majd a következő évben elnökké választották. Barátságukat egy történelmi jelentőségű energetikai szerződés koronázta meg 2011-ben: ekkor kötött stratégiai partnerségi megállapodást az ExxonMobil és az orosz Rosznyefty energiavállalat elsősorban az északi sarkvidéki orosz területeken levő olajvagyon kiaknázására. Kezdetben a megállapodás 3,2 milliárd dollár értékű együttműködést helyezett kilátásba, de valójában akár 500 milliárd dollár értékű olajvagyon felfedezésének lehetőségét is magában rejti. A projekt jelenleg be van fagyasztva az Oroszország elleni szankciók miatt. Az Exxon oroszországi sikereihez arra volt szükség, hogy a vállalat érdekeit a moszkvai kormány érdekeihez igazítsák, illetve fontos volt a Putyinhoz fűződő jó személyes kapcsolat is. Az Exxon folyamatosan tudta bővíteni oroszországi érdekeltségeit, miközben riválisai helyzetét kisajátítások és különböző szabályozási akadályok nehezítették.
Tillerson 2013-ban a külföldieknek adományozható Barátság Érdemrend orosz állami kitüntetést vehette át az energetikai együttműködésért Vlagyimir Putyintól. A következő évben szót emelt az Oroszországot sújtó nyugati büntetőintézkedések ellen az ExxonMobil részvényeseinek közgyűlésén. Ez akár meg is nehezítheti majd külügyminiszteri jelöltségének szenátusi jóváhagyását. Több befolyásos szenátor – köztük John McCain – már jelezte is fenntartásait a megválasztott elnök jelöltjét illetően.
A texasi születésű, 64 éves Tillerson az egyetem után rögtön az Exxonnál helyezkedett el mérnökként 1975-ben, és sosem hagyta el a vállalatot. 2006 óta elnök-vezérigazgató, a vállalat belső szabályzata értelmében jövő márciusban nyugdíjba kellene vonulnia.
Bár nem jártas a diplomáciai protokoll világában, ahhoz hozzá van szokva, hogy a világ vezetőivel tárgyaljon az ExxonMobil érdekeinek védelmében. Az olajipari óriásvállalat a világ több mint ötven országában van jelen. 150 millió dollár értékű Exxon-részvény tulajdonosaként ez a pozíciója komoly összeférhetetlenséget jelent, hiszen külügyminiszterként olyan döntések lennének a kezében, amelyek befolyásolhatják a részvényárak alakulását.
Kérdéses, hogy Tillerson milyen irányba fog mozdulni a klímapolitika terén. Az ExxonMobil vezetőjeként ugyanis a globális felmelegedés elleni küzdelem érdekében nem volt hajlandó visszafogni az új olajlelőhelyek felkutatására irányuló befektetéseket. Emiatt több amerikai szövetségi állam vizsgálatot is indított a vállalat ellen. A 350.org nevű környezetvédő szervezet felfoghatatlannak nevezte az Exxon-vezér külügyminiszteri jelöltségét, s jelezte, hogy internetes petíciót indítottak a külügyminiszter-jelöltsége ellen.
Tekintélyes személyiségként és nagyszerű szakemberként jellemezte Rex Tillersont Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó. Kijelentette, hogy Oroszország kész a kétoldalú kapcsolatoknak a válságból, az abszurd állapotból történő kivezetésére.
Londoni pénzügyi elemzők szerint egyértelműen növeli az Oroszország ellen foganatosított szankciók feloldásának esélyét, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök Rex Tillersont jelölte külügyminiszternek. A Capital Economics szakértői szerint Tillerson jelölése újabb előjele annak, hogy az amerikai–orosz viszony enyhülni fog a következő években.
