Nem sérti az alaptörvényt a választási kampány küszöbén elfogadott közalkalmazotti béremelési törvény – állapította meg az alkotmánybíróság tegnap. Mint ismert, a képviselőház egy júniusi sürgősségi kormányrendelet parlamenti megerősítését használta fel arra, hogy olyan béremelésekről döntsön, amelyekkel a kormány nem számolt.
A szociáldemokraták (SZDP) és szövetségeseik által november elején elfogadott törvénytervezet szerint január 1-jétől az oktatási alkalmazottak alapbére 15 százalékkal nő, egyes egészségügyi alkalmazottaknál pedig 25 százalékos bérfejlesztést irányoztak elő. A törvény ellen mind Dacian Cioloş kormánya, mind a Nemzeti Liberális Párt (NLP) alkotmányossági óvást emelt. Szerintük ugyanis a fedezet nélküli béremeléseket nem a választókra, hanem szavazataikra gondolva szavazta meg a baloldali parlamenti többség. Az alkotmányossági kifogást arra alapozták, hogy a kormány nyáron elfogadott, bérkiigazításokról szóló sürgősségi rendeletének parlamenti megerősítésénél nem tartották be a kétkamarás parlament elvét, vagyis olyan lényegi módosításokat eszközöltek a képviselőházban, amelyeket a szenátus előzőleg nem tárgyalt meg. Az NLP és a kormány óvását azonban az alkotmánybíróság elutasította, a döntés indoklását később teszi közzé.
A törvényt a tegnapi döntést követően az államfőhöz küldik, hogy kihirdesse. Klaus Iohannis már jelezte, eleget tesz kötelezettségének. A béremelések fedezetét az új parlamenti többségnek, illetve az új kormánynak kell majd beépítenie a 2017-es, még kidolgozásra váró állami költségvetésbe.
Az alkotmánybíróság szerdán elhalasztotta a döntést annak az óvásnak az ügyében, amelyet az államfő emelt egy másik, kampányidőszakban elfogadott törvény ellen, amelyben 102 fajta illeték eltörléséről rendelkezett az SZDP-körüli parlamenti többség.
