EU-csúcs után

2016. december 17., szombat, Világfigyelő

Mit tesz az Európai Unió az azonnali vízummentesség megadása nélkül ténylegesen Ukrajnáért? – tette fel a kérdést Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben tegnap az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón.
 

 

A miniszterelnök az éjszaka befejeződött csúcsértekezleten történteket ismertetve arról beszélt: hogyan akarna az unió Európától távol katonai erőt alkalmazni közös haderő nélkül, ha az ukrajnai katonai eseményeket sem tudja befolyásolni, és arra is képtelen, hogy megadja az azonnali vízummentességet, ami nem katonai kérdés, semmilyen jogi akadálya nincs, és senki nem mer ellene nyíltan érvelni. Elmondta, hogy az ukrán vízummentesség kérdésében a visegrádi országok erőteljesen Ukrajnát támogató álláspontot fejtettek ki, függetlenül az Oroszországgal folytatható, esetlegesen eltérő, de észszerű és helyes politikáról vallott nézőpontoktól.
Az Aleppóban kialakult helyzettel kapcsolatban Orbán Viktor kijelentette, Szíria példáján látszik, hogy sok még a tennivaló az európai biztonság terén. Ha nincs Európának megfelelő katonai ereje, akkor katonailag nem tud győzni, és a szíriai ügyek elintézése, az ott élők tényleges megsegítése helyett csak jó szándékú szólamokat tud mondani – fejtette ki. Véleménye szerint a szíriai helyzettel kapcsolatban határozott, illetve durva nyilatkozatokat tettek a miniszterelnökök a csúcs után. „A közös nyilatkozatban is erőteljes megfogalmazásokat találhatunk, de be kell látnunk, hogy van jó szívünk, van erős hangunk, de nincs erőnk” – szögezte le. Ennek a három dolognak a kombinációjából fakadó tehetetlenségérzés tükröződött minden nyilatkozatban – tette hozzá. „Jelenleg egy feladat van: ameddig lehet, menteni kell az életeket” – hangsúlyozta. A jó szándék kinyilvánítása természetesen fontos, mert önbecsülési kérdés is Európának, a szíriaiaknak pedig azért, mert ha már katonailag nem is, de legalább a diplomácia és a nemzetközi büntetőjog eszközeivel ott van Európa az ő oldalukon. A jó szándékú szólamok azonban, sajnos, nem oldják meg azt a helyzetet, amelyet most Szíriában mások katonai erővel megoldanak – mondta Orbán Viktor.
„A migrációs válság megoldásának lényegét illetően minden azon áll vagy bukik, hogy zárjuk-e a határokat” – jelentette ki Orbán Viktor. Elmondta, hogy a csúcsértekezlet előtt a visegrádi országok közös álláspontban szögezték le a három legfontosabb dolgot: meg kell védeni a határokat; akik bejöttek, azokat ki kell vinni; akik be akarnak jönni, azokat az EU-n kívül kell őrizni és különválogatni. Ez az a három pillér, amelyen a V4-ek álláspontja nyugszik – közölte. Orbán Viktor aláhúzta, hogy Magyarország zárja a határait, Görögország viszont erre nem képes, Olaszország pedig vagy nem tudja, vagy nem akarja zárni a határt. Európai nézőpontból tekintve a helyzet Olaszországban drámai – tette hozzá.
A miniszterelnök rámutatott, hogy függetlenül Recep Tayyip Erdogan török államfő szándékaitól, a törökországi helyzet törékeny, és ez bizonytalansági tényezőt jelent, ezért joggal vetődik fel a kérdés, hogy nem indulhat-e újra a jövőben a menekültáradat a nyugat-balkáni útvonalon. Mint mondta, ez nem zárható ki, Magyarország azonban egymagában is képes rá, hogy megfékezzen és megállítson bármekkora migránsáradatot a saját határainál és megvédje Európa belsejét.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2016-12-17: Belföld - :

Újabb visszaállamosítás (Nagyváradi pénzügyi palota)

A legfelsőbb bíróság megváltoztatta a piteşti-i táblabíróság első fokú ítéletét, és jogerős ítéletben fosztotta meg a római katolikus egyházat a számára visszaszolgáltatott nagyváradi pénzügyi palotától. A Nagyvárad belvárosában álló, eredetileg irgalmasrendi ingatlant 2012-ben kapta vissza a püspökség, ám a megyei önkormányzat megtámadta az illetékes bizottság határozatát arra hivatkozva, hogy az épület valójában a magyar állam tulajdona volt, amelyet a trianoni döntéssel a román állam vett át.
 
2016-12-17: Világfigyelő - :

Oroszországra és Iránra mutatnak

Angela Merkel német kancellár az európai uniós vezetők csúcstalálkozóját követően azzal vádolta Oroszországot és Iránt, hogy felelősek a szíriai Aleppó civil lakossága elleni, emberiség elleni bűncselekményekért. Hozzátette: a háborús bűncselekmények elkövetőit meg kell büntetni.