Ám december 12-től kezdődően 29 napig tartó házi őrizetet rendelt el ellene a bukaresti törvényszék, egyetemi tisztségeiből is felfüggesztették erre az időszakra, mert csúszópénz elfogadásával és gyermekeken végzett, nem engedélyezett kísérletezéssel gyanúsítják.
A híres ortopéd professzor ugyanis – az eddigi híradások szerint –  mértéktelenül szereti a pénzt. És értelemszerűen nem volt elég hivatalos, havonta átlagosan hétezer euró értékű jövedelme. Állami kórházban végzett műtéteit, legalábbis egy részét, pénzhez kötötte – 1000 lej és 1000 euró közötti összegeket kért –, olykor pedig adományozási szerződést kötött az érintettekkel. Mielőtt lebukott volna, 1350 eurót kért, úgymond az osztályának, ám egy jogilag megalapozatlan adományozási szerződést kötött a szülővel, megkapta a pénzt és mellette a feljelentést is. Egy másik szülő azt állítja, a doktor úr nem kertelt, nyíltan megkérdezte tőle, van-e 300 milliója (régi milliókra gondolt), azaz 30 ezer leje gyermeke operációjára. Egy másik lány azt állítja, öt évvel ezelőtt egy gerincműtétért 40 ezer eurót kért, problémáját végül Németországban oldották meg, 21 ezer euróba kerülő műtétjét végül kifizette a romániai egészségügyi biztosítóház. Burnei orvosprofesszor ellen most ötven feljelentés érkezett, a felsoroltak mellett orvosi műhibát is kifogásolnak.
Gheorghe Burnei a fővárosi Marie Curie-kórház osztályvezető ortopéd főorvosa. Kabinetjében az Országos Korrupcióellenes Ügyészség házkutatást tartott, és egészen különleges dolgokra bukkantak. A pénz, amit irodájában találtak, a legkevesebb. Azaz egyáltalán nem kevés, sőt – mintegy tízezer euró összesen! –, de tartalmasabbnak bizonyult a professzor hűtőszerkénye: gyermekek csontszövetei az élelmiszer és a szeszes ital mellett.
A bukaresti ügyészség iratcsomója szerint Gheorghe Burnei veszélyt jelent betegei életére, számos műtéte kísérleti jellegű. A dokumentum azt is állítja, műtéti beavatkozásaival az orvos bűncselekményt követett el, veszélyeztetve kiskorúak életét, testi épségét. A szülők vallomása alapján gyermekeik egészségi állapota – azaz mozgásképessége! – a műtéteket követően lényegesen romlott, eközben az érdeklődő és aggodalmaskodó szülőkkel a doktor indulatosan viselkedett. Mint hangsúlyozzák az ügyészek, olyan, az ismerősei által készített – értsd: összekutyult – protéziseket is használt, amelyek nem alkalmasak orvosi célra, és szabadalmazva sincsenek, így ezek a beavatkozások gyermekeken végzett orvosi kísérletezésnek minősülnek. Az is gyakori volt, hogy a kicsik egészségi állapota nem indokolta a műtétet, amit a professzor elvégzett, ennek következtében ráadásul olyan egészségügyi problémák jelentkeztek, amelyek korábban nem léteztek, köztük olyan is, ami miatt egy életre nyomorékká váltak a gyermekek. Ráadásul a szülők beleegyezése nélkül a kicsik szervezetéből csontszövet- és ínszalagmintákat vett, ezeket pedig a már említett háztartási hűtőszekrényben tárolta, a vád szerint teljesen szakszerűtlenül, azért, hogy átültetéshez használja majd. 
Mégis, a gyermekeik gyógyulásában reménykedő, gyakran egyszerű, egészségügyi képzettség és ismeret nélküli szülők megbíztak benne, mert számos televíziós műsorban szerepelt, a gerincferdülés kezelésében elismert szaktekintélyként emlegették. Igaz, egy brassói anya azt állítja, kislánya gerincferdülését műtéttel próbálta helyrehozni, és a beavatkozás közben meghalt. Eközben maga a professzor magabiztos fellépésű, nagy meggyőző erővel rendelkezik, és azt állította magáról, az egyedüli a világon, aki el tudja végezni a megfelelő műtétet. A fővárosi orvostudományi egyetem honlapján közzétett szakmai önéletrajzában azt vallja egyébként, hogy hat olyan műtétet végzett, amely világviszonylatban újdonságnak számít, huszonkettő hazai premier, összesen pedig 12 500 ortopédiai beavatkozást hajtott végre. Egy Franciaországban dolgozó román ortopéd, Roman Marchitan, aki korábban rezidensként került Burnei mellé, a napokban azt írta róla: a lelkiismeret nélküli szörnyeteg hús-vér megtestesítője. Eközben a bukaresti orvosi kamara az ügyben így foglalt állást: az orvostudomány a professzor műtéteihez hasonló kísérletek által fejlődött. Pont. A Burnei-bomba robbanása kapcsán Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter arról beszélt, az egészségügyi rendszer nem annyira alulfinanszírozott, mint amennyire kaotikus és korrupt, ugyanakkor hiányzik egy olyan ellenőrzési mechanizmus, amely szavatolná az orvosok és a betegek biztonságát.
Miként fejlődhettek, fejlődhetnek ki efféle monstrumok a romániai egészségügyi rendszerben? Valójában Burnei orvosprofesszor csak a jéghegy csúcsa, a mélyben számos hozzá hasonló létezhet, elég csupán a vitatható szintre süllyedt, egykor híres marosvásárhelyi ellátásra gondolni. És ha keresünk, még találunk példákat. Miért megengedett, hallgatólagosan megtűrt az orvosi visszaélés a mindenkor kiszolgáltatott betegekkel? Miért nem rendezett a műhibák kérdése, miként foglalhat állást egy orvosi kamara úgy, miként azt most a bukaresti tette? Miért engedik a tisztességes medikusok, hogy a korrupt orvosbárók pénzért, hatalomért besározzák egy meghatározó társadalmi csoport tekintélyét? Mikor lesz az alázat, a szolgálat, a segítőkészség és az elkötelezettség kizárólagos meghatározója az orvosi szakmának?