Dobhatjuk ki a régi periódusos rendszert mutató ábráinkat, nemrég ugyanis négy új elem került a régiek mellé: a moscovium, a tennessine, a nihonium és az oganesson neveket kell hozzátanulni a korábbiakhoz.
A moscoviumot (Mc) az orosz fővárosról, Moszkváról nevezték el. Ez lesz a 115-ös rendszámú új elem a periódusos rendszerben. Egy radioaktív, szintetikus, fémnek minősülő anyagról beszélünk, amely szobahőmérsékleten szilárd – de nagyon keveset tudunk róla tulajdonképpen. Forráspontjáról és fagyáspontjáról például gyakorlatilag semmit, egyelőre nem sikerült meghatározni őket. Az elemet a dubnai nukleáris kutatóintézet és a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium kutatói fedezték fel.
A tennessine (Ts) az Amerikai Egyesült Államok Tennessee államáról kapta a nevét. A 117-es rendszámú elemről szintén nagyon keveset tudunk, csupán 2010-ben fedezték fel a dubnai nukleáris kutatóintézet, a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium, a Tennessee-i Vanderbilt Egyetem és az Oak Ridge-i Nemzeti Laboratórium tudósai. A tennessine is rendkívül radioaktív, és csak mesterségesen állítható elő, a természetben nem található meg. A halogénekhez tartozik.
A nihonium (Nh) a 113-as rendszámot kapta. Neve onnan ered, hogy japán kutatókhoz köthető a felfedezése, Nihon pedig az ázsiai szigetország japán elnevezése. Ez az első elem, amelyet ázsiai országban fedeztek fel. Nem fordul elő természetes állapotban, laboratóriumban kell előállítani, atommagjában 113 proton van. Szintén radioaktív, és szobahőmérsékleten szilárd. A fémek közé soroljuk. A RIKEN Nisia Központjában sikerült létrehozni a rendkívül instabil elemet, amely gyorsan el is bomlott.
Az oganessonnak (Og) szintén a dubnai intézet és a Livermore laboratórium tudósai adhattak nevet. Különlegessége, hogy még élő kutatóról kapta az elnevezést: az orosz fizikus Jurij Oganesszjánról. Ez a második eset, hogy még élő tudósról neveznek el periódusos rendszerbeli elemet: az elsőnél Glenn Seaborgot érhette a megtiszteltetés, aki amerikai vegyészként kémiai Nobel-díjat kapott, és akiről a sziborgium kapta a nevét. Seaborg 1999-ben elhunyt, így jelenleg Oganesszján az egyetlen élő tudós, akinek neve visszaköszön a periódusos rendszerben. A nemesgázokhoz tartozó 118-as rendszámú elem szobahőmérsékleten valószínűleg légnemű, és szintén radioaktív. Mesterségesen állítják elő, a természetben nem található meg.
