Mint arról beszámoltunk, hétfő este egy lengyel rendszámú kamion belehajtott a német főváros nyugati részének központjában, a Vilmos császár-emléktemplomnál működő szabadtéri karácsonyi vásár vendégeinek tömegébe. A kamion 60–80 métert haladt, és a Budapest utcán (Budapester Strasse) állt meg. A vezetőfülkéből holtan kiemelt lengyel férfi a kamion eredeti sofőrje, akivel lőfegyverrel végeztek, de a fegyver nem került elő. A merénylettel összefüggésben őrizetbe vett, valószínűleg pakisztáni származású menedékkérő tagadja, hogy bármi köze lenne a bűncselekményhez, és érintettségét egyelőre nem is sikerült bizonyítani. Később a hatóságok szabadon is engedték, és közölték: folytatják a nyomozást.
Peter Frank szövetségi legfőbb ügyész iszlamista háttérre utaló, a júliusi nizzai kamionos terrortámadásra emlékeztető merényletként jellemezte az esetet. Holger Münch, a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) elnöke kiemelte: az igazi tettes szabadlábon van, fegyverrel rendelkezik és társai is lehetnek. A kamion vezetőfülkéjéből holtan kiemelt lengyel férfi halálának körülményeit nem sikerült pontosan feltárni, boncolása még nem ért véget – hangzott el a tájékoztatón. A berlini rendőrség állandó riadókészültségben van, azért is, mert nem zárható ki, hogy a támadó a városban bujkál. Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter tájékoztatóján aláhúzta: kétségtelen, hogy terrortámadás volt a hétfő esti tömeges gázolás.
Tegnap délután Angela Merkel kancellár, Thomas de Maiziere, Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter és Michael Müller, Berlin kormányzó polgármestere együtt felkereste a támadás helyszínét, néma tiszteletadással adóztak az áldozatok emlékének, virágokat helyeztek el tiszteletükre a Vilmos császár-emléktemplomnál, és beszéltek a helyszínen dolgozó szakemberekkel. Előzőleg Angela Merkel sajtónyilatkozatban hangsúlyozta, hogy az eset sok részlete még nem ismert, de abból kell kiindulni, hogy terrortámadás történt, amelyet olyan ember hajtott végre, aki „védelmet és menedéket kért Németországban”. Nagyon nehezen lehetne elviselni, ha bebizonyosodna, hogy az elkövető menekültként érkezett, de a német társadalomnak van elég ereje ahhoz, hogy továbbra is úgy éljen, ahogy akar, „szabadon, együtt, nyitottan” – mondta Angela Merkel.
Horst Seehofer bajor miniszterelnök szerint a berlini tömeges kamionos gázolás után át kell gondolni és meg kell változtatni a teljes német bevándorlási politikát és biztonságpolitikát. Müncheni nyilatkozatában Seehofer kiemelte: a politika a berlini merénylet után azzal tartozik az áldozatoknak, a hozzátartozóknak, minden érintettnek és az egész lakosságnak, hogy felülvizsgálja és kiigazítja a bevándorlási politikát és a biztonságpolitikát. A tartományi belügyminiszterek és a szövetségi belügyi tárca egyeztető testülete, a belügyminiszteri konferencia soros elnöke, Klaus Bouillon Saar-vidék tartományi belügyminiszter a Saarländischer Rundfunk tartományi közszolgálati médiatársaságnak azt mondta, hogy a berlini támadás után „meg kell állapítanunk, hogy hadiállapotban vagyunk, akkor is, ha egyesek, akik mindig csak a jót látják, ezt nem akarják észrevenni”.
Az eset után több uniós vezető, valamint a NATO és az Európa Tanács főtitkára is részvétét fejezte ki a berlini áldozatok hozzátartozóinak. François Hollande francia államfő közleményben jelezte, hogy „a franciák osztják a németek gyászát”. Donald Trump megválasztott amerikai elnök elítélte és „szörnyű terrorcselekménynek” nevezte a berlini gázolást. Orbán Viktor magyar miniszterelnök levélben fejezte ki megdöbbenését és együttérzését a berlini merénylet kapcsán.