Nem lesz könnyű dolga a jövőben hivatalba lépő új kormánynak, bárki vezesse is. A közalkalmazottak béremelése és az adócsökkentések nyomán növekvő államháztartási hiányt kell valamiképpen kordában tartania, miközben várhatóan egyre drágábban jut majd hitelhez az állam, a vállalkozói világ, de a lakosság is.
Az Adevărul portál által megkérdezett gazdasági elemzők arra számítanak, hogy a fizetésemelések és adócsökkentések nyomán az államháztartási hiány meghaladja majd a 3 százalékot. Ez az idei esztendőhöz viszonyítva óriási növekedést jelent, hiszen 2016-ra 2,8 százalékos deficittel számoltak, de az év első tíz hónapja után a hiány alig haladta meg a nemzeti össztermék (GDP) 0,17 százalékát. A költségvetést leginkább érintő intézkedések közé sorolják a közszférában tervezett béremeléseket, a 102 adó és illeték eltörléséről szóló törvényt, ráadásul az adótörvénykönyv bizonyos intézkedései is január elsejétől lépnek életbe – ezek közül az egyik legfontosabb az általános forgalmi adó 20-ról 19 százalékra való csökkentése, de törlik az úgynevezett oszlopadót, illetve az üzemanyagra kivetett literenkénti 7 eurócentes többletadót is. Ez utóbbi három intézkedés költségvetésre gyakorolt hatása eléri a 6,5 milliárd lejt. Éppen ezért a gazdasági elemzők szerint az új kormány számára a legnagyobb kihívás az államháztartási hiánycél tartása. „Ha mindezek az intézkedések életbe lépnek, és az ígéreteket valóra váltják, a költségvetés hiánya 2017-ben elérheti a 3,5–3,6 százalékot is” – kongatta meg a vészharangot Ionuț Dumitru, a Költségvetési Tanács elnöke. Véleménye egybecseng számos más közgazdász előrejelzésével, szinte mindenki úgy látja, az államháztartás hiánya meghaladja majd az Európai Unióban engedélyezett 3 százalékot.
Ez nemcsak kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után, de késleltetheti az ország euróövezeti csatlakozását is (az egyik kritérium éppen azt írja elő, hogy a deficit nem haladhatja meg a 3 százalékot), de ami a nagyobbik gond, hogy az állam vélhetően egyre drágábban jut majd a hiány fedezéséhez szükséges kölcsönhöz. A Költségvetési Tanács szerint ugyanis jövőre világszerte drágul majd a hitelezés, magyarán a történelmi mélypontról növekedésnek indulnak a kamatok. A tendencia már most világosan látszik Romániában is, a pénzügyminisztérium egyre nehezebben és drágábban jut forrásokhoz a pénzpiacokról, a bankok pedig mind nagyobb kamatot kérnek a hitelért. Mindez, persze, a vállalatokat és a lakosságot is érinti: miután az állampapírok értéke növekedésnek indult, a ROBOR 3M-mutató – amely alapján a legtöbb lejhitel kamatját számolják – tegnapra elérte a 0,9 százalékot, ami egyéves csúcsot jelent.
A kockázati tényezők közé sorolják a külföldi tőke kiáramlását is. Donald Trump amerikai elnök megválasztása után, novembertől tapasztalható a tendencia, hogy a tőkét a felzárkózó országokból – a közép-kelet-európai régióból is – a fejlett országokba, elsősorban Amerikába irányítják át. A dollár azért is válik egyre vonzóbbá, mert az amerikai jegybank beindította kamatemelési ciklusát, jövőre például három szakaszban emelheti az alapkamatot a Federal Reserve. Ennek nyomán a dollár felértékelődik – ez az árfolyamra is nyomást gyakorolhat, amint azt az elmúlt hetekben Romániában is tapasztalni lehetett: a lej az euróval, de főként a dollárral szemben gyengült. Persze, az árfolyammozgást befolyásolhatja a Román Nemzeti Bank monetáris politikája is: elemzők azt valószínűsítik, hogy a jegybank emeli majd a jelenleg 1,75 százalékos irányadó kamatot. Ez a várható lépés a kamatok emelkedését vonhatja maga után, növelheti a lej vonzerejét, stabilizálhatja az árfolyamot, és lassíthatja a tőke kiáramlását.
