A Szociáldemokrata Párt (SZDP)–Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ) által alakított parlamenti többség szerint Klaus Iohannis államfő nem hajlandó elfogadni a választói akaratot, és politikai válságba akarja sodorni az országot azzal, hogy nem volt hajlandó kormányalakítási megbízást adni a koalíció miniszterelnök-jelöltjének. Iohannis nem indokolta meg döntését, de azzal, hogy nem bízott meg mást kormányalakítással, hanem újabb javaslatot kért a parlamenti többségtől, elismerte annak jogát a kormányfő jelölésére, így feltehetően csak a jelölt személye ellen volt kifogása. Liviu Dragnea, az SZDP elnöke és Călin Popescu Tăriceanu, az LDSZ társelnöke tegnapi közös sajtóértekezletükön úgy vélekedtek, hogy az államfőnek semmi oka nem volt elutasítani a muzulmán vallású Sevil Shhaideh volt regionális fejlesztési miniszter kormányfői kinevezését, szerintük Iohannis azt akarja kierőszakolni, hogy felfüggesszék hivatalából.
Klaus Iohannis rövid bejelentésében csupán annyit mondott, hogy döntését a jelölt mellett vagy ellen szóló érvek alapos megfontolása után hozta meg. Ebből a román média arra következtetett, hogy a muzulmán vallású jelölt szíriai férjével kapcsolatos nemzetbiztonsági aggályok állnak a háttérben, amelyeket az elnök nem akar részletezni. Akram Shhaideh ugyanis állítólag két évtizeden keresztül a damaszkuszi mezőgazdasági minisztériumban dolgozott, és a közösségi portálokon közzétett bejegyzéseiből az derül ki, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök híve, valamint a Hezbollah libanoni síita terrorszervezet szimpatizánsa.
Iohannis bejelentését követően Liviu Dragnea kifejtette: az államfő mindenáron meg akarja akadályozni a szociáldemokratákat kormányprogramjuk érvényesítésében. Szerinte Iohannis abban reménykedik, hogy ha a parlament felfüggeszti őt hivatalából, azzal „újjáépítheti” magát, vagyis visszanyerheti a választók bizalmát. Dragnea szerint félő, hogy ha a szociálliberális koalíció újabb miniszterelnök-javaslattal áll elő, akkor azt is azonnal besároznák az államfő hívei. „Kiderülne róla, hogy már gyermekkorában terrorista volt” – ironizált a pártelnök.
Tăriceanu azt állította: az államfő már a választási eredmények közzétételének másnapján egy magánbeszélgetésben a mérleg nyelvét képező LDSZ társelnökeinek tudomására hozta, hogy „totális háborút” akar indítani az SZDP ellen, és mindent megtesz, hogy ne kelljen szociáldemokrata kormányfőt jelölnie. Tăriceanu szerint az államfőnek közvetítő szerepet szán az alkotmány, hogy megszervezze a pártok közötti kormányalakítási egyeztetéseket, amikor azok nem tudnak megállapodni. Most viszont egy formálisan is megalakult többségi koalíció miniszterelnök-jelöltjét utasította el, amivel szerinte Iohannis túllépte alkotmányos hatáskörét.
Az SZDP–LDSZ koalíció vezetői végül azt mondták: szerda estig mérlegelni akarják, hogyan reagáljanak az elnök lépésére. Bár – korábbi nyilatkozataikkal összhangban – tegnap is megerősítették, hogy nem riadnak vissza az államfő felfüggesztésétől sem, állításuk szerint nem akarnak erről elhamarkodott, érzelmi döntést hozni.
Az SZDP és az LDSZ együttesen a parlamenti mandátumok 54 százalékával rendelkezik. Múlt héten az RMDSZ is késznek mutatkozott, hogy a parlamentben megszavazza a Shhaideh-kormány beiktatását, miután az RMDSZ parlamenti együttműködésről állapodott meg az SZDP–LDSZ koalícióval. Kelemen Hunor szövetségi elnök tegnap úgy vélekedett, hogy ebben a helyzetben a szociálliberális koalíciónak új kormányfőjelöltet kell nevesítenie. Hozzátette, az államelnök alkotmányos joga a kormányfőjelöltet elfogadni vagy elutasítani. „Nem ismerjük az indokait, és nem szeretnék találgatásokba bocsátkozni. Ha egyszer azt mondta az elnök, hogy nem fogadja el, akkor valószínűleg komoly oka volt rá. Mivel nem tette nyilvánossá az indokait, mindenki a nemzetbiztonsági tényezőkre gondol, olyan érvekre, amelyekről nem lehet a nyilvánosság előtt beszélni” – mondta a szövetségi elnök az Agerpresnek adott interjúban. Hogy támogatja-e az RMDSZ a leendő kormány beiktatását, arról csak a miniszterelnök-jelölt személyének függvényében tudnak dönteni, tette hozzá az RMDSZ elnöke, aki nem lát alkotmányos okot az államfő felfüggesztésére, és pártja nem értene egyet azzal, hogy Iohannist a miniszterelnök-jelölt elutasítása miatt felfüggesszék hivatalából. „Tetszik, nem tetszik, Iohannis elnök nem tett egyebet, mint ami az alaptörvényben áll” – mondta Kelemen Hunor. Hozzátette: az államfő az SZDP–LDSZ koalíciótól és nem mástól kért újabb javaslatot, így nekik kell a megoldásról tárgyalniuk az államfővel.
Klaus Iohannis visszautasításával kapcsolatban minden parlamenti párt képviselője állást foglalt. A Nemzeti Liberális Párt ideiglenes elnöke üdvözölte az államfő döntését, Raluca Turcan azt írta Facebook-bejegyzésében, hogy az új kabinetnek „nem lehetnek sebezhető pontjai, főleg a jelenlegi igen bonyolult nemzetközi kontextusban”. Hozzátette, nem szabad engedni, hogy a Liviu Dragnea szolgálatában álló, közvetítőkön keresztül irányított kormánya legyen az országnak.
Hasonlóképp reagált a Mentsétek meg Romániát Szövetség (MRSZ) is. Cristian Ghinea parlamenti képviselő elmondta, amúgy is a szociálliberálisok javaslata ellen szavaztak volna, mert Sevil Shhaideh „egy bizarr jelölés volt”. A képviselő azt mondta: az MRSZ bölcs megfontolásra int mindenkit, és arra kéri az érintetteket, hogy ne kezdődjön el a hiúságok harca. Véleménye szerint Dragnea alkotmányos és jogi szempontból most elég gyengén áll. Megjegyezte ugyanakkor: az államelnök több információt is elárulhatott volna azzal kapcsolatban, hogy miért utasította el Sevil Shhaideh kinevezését.
Nem fajulhat a hiúságok harcává az, hogy Klaus Iohannis államfő elutasította a Sevil Shhaideh miniszterelnöki kinevezésére vonatkozó javaslatot – véli a Népi Mozgalom Párt elnöke, Traian Băsescu. „Dragneának és Iohannis elnöknek kötelességük azonnal megoldást találni a helyzetre. Megjegyezném: az új jelölt megnevezésekor figyelni kell arra is, hogy az illető ne legyen a titkosszolgálatok ellenőrzése alatt álló személy. Nem most van az ideje annak, hogy fölösleges politikai háború alakuljon ki Dragnea és Iohannis között. Az elnök felfüggesztésére irányuló törekvéseket is ki kell zárni” – írja Facebook-oldalán Traian Băsescu, hozzátéve, hogy egyáltalán nem tárgyalt az elmúlt hónapokban a hírszerző szolgálatok képviselőivel.
Cristian Tudor Popescu politikai elemző szerint is az államfőnek legalább nagy vonalakban magyarázatot kellett volna adnia az elutasításra. Popescu úgy véli, Dragneát választás elé állította az államfő „erős gesztusa”, ezért szintén egy erős gesztussal fog válaszolni. „Előfordulhat, hogy Iohannis birtokában van az elhárító szolgálatok hivatalos, de titkos jelentésének, amely alátámasztja ezt a visszautasítást, ezt négyszemközt közölhette volna Dragneával, aki javasolhatott volna más személyt. Jelen állás szerint akármi megtörténhet. Iohannis álláspontja előrehozott választásokhoz vezethet, a Dragneáé az elnök felfüggesztéséhez. Mindenképpen politikai csatározások várhatók, amelyek semmiképpen nem válhatnak az ország javára” – vélte az elemző.
Egyedül Victor Ponta volt biztos abban, hogy Klaus Iohannis elfogadja a szociálliberális koalíció jelöltjét: egy órával az államfő bejelentése előtt azt írta egy Facebook-bejegyzésben, hogy Iohannisnak nincs mersze visszadobni a kinevezést, mert nem mer politikai harcba bocsátkozni „a rendszerbeli fiúk” támogatása nélkül, és azért sem, mert túl mohón vágyik az autókra, házakra, külföldi utazásokra, drága szállodákra.
