Kodály-idézetek és a Folyosó nevű diáklap volt a meglepetés. ,,...Mert egy népnek nincs jövője, ha nem kíváncsi a múltjára, nem őrzi hagyományait..." — szólt a kodályi intés. És élmény volt hallgatni a helyi népdalokat éneklő egy-négyeseket, kötelező módon hemzsegtek a helyi népmesékben, dramatizált történetekben az alsó-háromszéki tájszavak: küzsdég, estálló, bütű...
A lusta asszony és a motollája népmesét Ambrus Anikó helybeli tanár dédnagyanyjától ismerte, lejegyezte annak idején Uzonban Faragó József és Konsza Samu is. Népszokások, népi gyerekjátékok bemutatásával mérték össze tudásukat a tanulók. De ide tartozónak vélték a hagyományos ételeket is, főztek, recepteket mutattak be: hogy készül a kürtőskalács, miként a töltött káposzta gömböccel, az árva laska reszelttel vagy morzsolttal. ,,A nemzeti lelkület pusztulásához vezet, ha elfelejtünk saját nyelvünkön beszélni és énekelni, különösen akkor, amikor a rossz ízlés világjelenséggé vált napjainkra" — intett köszöntőjében Szabó Margit igazgató, ,,az élményt nem lehet a véletlenre bízni: ezt megszerezni az iskola feladata" — idézte ismét Kodályt. A legkülönbözőbb versenyekben lisznyói, sepsiszentgyörgyi, gidófalvi, nagyborosnyói, árapataki és helybeli tanulók vetélkedtek. Volt nemezelés, varrás, origami, minifoci, s ami nóvum számunkra, tudományos kisdolgozatok bemutatása. Nemhiába szervezi az uzoni tantestület negyedik alkalommal az iskolanapokat: tapasztalatbagázsira tett szert. Nem maradt el a bibliai textus, a magyar és román nyelvű, a gyerekekkel közös ima sem. Tartalmas része volt a Tatrangi Sándor Iskolanap az ez évi Uzoni Községi Napoknak.
