Ivica Dačić leszögezte: az információk alapján jól látszik, mi mindenre készek az albán politikusok, még terrorizmusra is. Szerbia nem hagy fel Haradinaj vagy bárki más üldözésével, aki bűncselekményt követett el a szerb nép ellen. A szerb nép, ahogy a többi is, megérdemli az igazságot – fogalmazott Ivica Dačić. A szerb diplomácia vezetője kiemelte, hogy Ditmir Bushati albán külügyminiszter kijelentése – miszerint a volt koszovói miniszterelnök francia elfogását követően felül kell vizsgálni a Belgrád és Pristina közötti párbeszédet – jól jelzi, az albán politika alapja az, hogy a szerbek elleni bűncselekmények megengedhetőek, a párbeszéd pedig kizárólag a koszovói függetlenség megerősítését szolgálja.
A francia hatóságok múlt szerdán vették őrizetbe Ramush Haradinaj volt koszovói miniszterelnököt, az 1998–99-es koszovói háború egyik gerillaparancsnokát egy 2004-ben kiadott szerb elfogatóparancs alapján. Belgrád háborús bűnösnek tekinti Haradinajt, aki a koszovói harcok idején az albán többségű dél-szerbiai tartomány elszakadásáért küzdő Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) regionális parancsnoka volt. A politikus 2004–2005-ben rövid ideig kormányfője volt az akkor még ENSZ-igazgatás alatt álló tartománynak. A szerb hatóságok szerint parancsnoksága alatt több mint háromszáz szerbet és számos, az UCK-hoz nem lojális albánt gyilkoltak meg, továbbá több mint négyszáz embert raboltak el. A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék azonban két ízben is felmentette a terhére rótt vádpontok alól. Haradinaj jelenleg a Szövetség Koszovó Jövőjéért nevű ellenzéki párt vezetője.
A Vecernje Novosti belgrádi napilap úgy értesült, hogy a lehetséges albán támadás fő célpontja a svájci, a törökországi, a görögországi, az olaszországi, a németországi vagy az egyesült államokbeli szerb nagykövetség lehet. A lap szerint az albán diaszpóra első számú célpontjai nem azok az országok lehetnek, amelyek elismerték Koszovó függetlenségét, mert azzal esetleg elveszíthetnék a támogatásukat, viszont mindképpen olyan országokról lehet szó, amelyekben nagyszámú albán kisebbség él.
A koszovói külügyminisztérium közleményben reagált Ivica Dačić kijelentésére. Pristina szerint a szerb külügyminiszter állítása elfogadhatatlan és lázító, az ilyen retorika destabilizációhoz vezet, és megnehezíti a kétoldalú kapcsolatok normalizálását. A koszovói külügyminisztérium szerint ilyen erőszakos cselekményeket csak Szerbiában találhatnak ki, hogy azokat később az albán diaszpóra számlájára írják. A tárca úgy vélte, hogy a szerb diplomácia vezetőjének kijelentése a kilencvenes évekre emlékeztet, amikor Szerbia maga tervelte ki a támadásokat, és azután másokra kente.