Iordache tegnap részt vett a  Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács ülésén, és arról is beszélt, hogy „fel kell gyorsítani” a testület előtt levő jogszabályokat, köztük a bírák és ügyészek felelősségvállalásáról szóló törvényt. A Iordachével folytatott megbeszélésen a bírák és ügyészek egyesületei kiemelték, hogy egy esetleges kegyelmenyújtási törvényhez közvitára van szükség, ugyanakkor elhatárolódtak a tárcavezetőtől: többek között az országos korrupcióellenes ügyészség, a szervezettbűnözés- és terrorellenes ügyosztály, a legfőbb ügyészség és a romániai bírák fóruma is határozottan a jogszabály ellen foglalt állást. Utóbbiak szerint a fogvatartási rendszer helyzete se nem új, se nem rendkívüli (Iordache a börtönök túlzsúfoltságán enyhítene az amnesztiával), és „a törvényhozó és a végrehajtó hatalom” a felelős amiatt, hogy az országot számtalanszor elítélték a börtönökben uralkodó körülmények miatt. Leszögezik ugyanakkor, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság által a helyzet orvoslására elrendelt intézkedések között nem szerepel sem a kegyelemnyújtás, sem a közkegyelem. Azokban az országokban, amelyekben „kevésbé jellemző a demokrácia” (Románia mellett Venezuela, Pakisztán, a Dél-afrikai Köztársaság szerepel a felsorolásban), a korrupciós bűncselekmények ügyében az alkotmánybíróságok vagy legfelsőbb bíróságok elutasították a közkegyelmet vagy a kollektív kegyelmet – hívja fel a figyelmet a bírák közleménye, amely hangsúlyozza, hogy egy korrupció által felőrölt államban a korrupcióellenes küzdelem intézményi kapacitásának bővítésére és a jelenség elbátortalanítására van szükség, nem pedig amnesztiára, kegyelemnyújtásra vagy a büntetések csökkentésére.