A bukaresti parlament emberi jogi, nemzeti kisebbségi és egyházügyi bizottságán belül egy magyarokkal foglalkozó albizottság létrehozására tesz kísérletet Kulcsár-Terza József. A képviselő ezt tegnapi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján jelentette be.
Mint beszámolt, részt vett a bizottság e heti ülésén, és akkor vetődött fel benne, hogy a hasonló parlamenti testületeken belül különféle albizottságok működnek: ilyen volt a romaügyi, a mozgássérültek jogaival foglalkozó vagy éppen a külügyi bizottságon belül működő fenntartható fejlődés kérdésével foglalkozó – de nincs olyan, amely kifejezetten a magyarság jogainak biztosítását venné górcső alá. Ez is azt bizonyítja, hogy bennünket másodragú állampolgárokként kezelnek – szögezte le. Ezért fel is vetette a bizottság elnökének, Ibram Iuseinnek, hogy hozzanak létre egy ilyen albizottságot, mire azt a választ kapta, hogy ezt meg lehet tenni, de akkor foglalkozni is kell vele. Az albizottság létrehozásához azonban három képviselő szükséges, az emberi jogi bizottságban pedig csak ketten vannak magyarok – Kulcsár-Terza József és Benkő Erika –, így szükség lesz egy harmadik kolléga segítségére, ez ügyben Kulcsár-Terza József már elkezdte az egyeztetéseket.
Kulcsár-Terza József kifejtette: a testület létrehozása azért lenne hasznos, mert kifejezetten a magyarság jogaival tudnának foglalkozni – szimbólumhasználat, anyanyelvhasználat, magyar feliratok stb. –, és észrevételeket, jelentéseket, javaslatokat dolgozhatnának ki, amelyeket aztán a bizottság továbbíthat a kormánynak. A végrehajtó hatalom pedig valamilyen formában köteles foglalkozni ezzel. Az albizottság ugyanakkor elősegíthetné a magyar–román államközi kapcsolatok jobbítását – érvelt a politikus, és azt ígérte: a parlamenti ülésszak kezdetét követően beszámol majd kezdeményezése további sorsáról.
Legyünk készenlétben
Nemcsak másodrangú állampolgárokként kezelnek, de 1920 óta ellenségnek tekintenek, és a román titkosszolgálatok háborút folytatnak ellenünk, a cél a magyarság felszámolása – a marosvásárhelyi katolikus líceum ellehetetlenítése, a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása, a homlokzatán található felirat elleni eljárás, a szimbólumaink elleni hadjárat mind ezt támasztja alá. Éppen ezért készenlétben kell állnunk, hogy szükség esetén civil eszközökkel, utcai tüntetéssel is tiltakozzunk az elnyomás ellen – hangoztatta a sajtótájékoztatón Bedő Zoltán. A Magyarság Megmaradásáért Mozgalom nevében arra hívta fel a figyelmet: a magyarságot érő jogsérelmek kivédésére a civil szerepvállalásra is szükség van.
