Az elnöki rendelettel Donald Trump a választási kampányban tett egyik ígéretét váltja valóra, s ezzel az Egyesült Államok elhagyja a csendes-óceáni térség tizenkét országát összefogó szabadkereskedelmi együttműködést. Az aláírás után Trump leszögezte: „a TPP felmondása nagyszerű hír az amerikai dolgozó emberek szá­mára”.
Az Obama-kormányzat éveken keresztül tárgyalt a megállapodásról, amelyet Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Japán, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Peru, Szingapúr, az Egyesült Államok és Vietnam képviselői 2016. február 4-én Aucklandben írtak alá. A TPP jövője azonban kérdésessé vált, miután Donald Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást, mivel kampányában többször is hangoztatta, hogy mihamarabb felmondja azt, mert inkább kétoldalú megállapodásokat kötne a TPP helyett.
A TPP-megállapodás életbelépésének az a feltétele, hogy minden ország ratifikálja, vagy két évvel az aláírás utánig legalább az aláírók együttes hazai össztermékének (GDP) 85 százalékát adó országok emeljék be azt hazai jogrendjükbe. Utóbbi feltétel azt jelenti, hogy az Egyesült Államok nélkül nem jöhet létre a szabadkereskedelmi övezet. Abe Sindzo japán miniszterelnök – aki a TPP nagy támogatója – a minap leszögezte: a TPP-nek az Egyesült Államok nélkül semmi értelme.
A TTP tizenkét ország 800 millió lakosát és a világgazdaság 40 százalékát foglalta volna magában, a világkereskedelemben való részesedése pedig elérte volna 25,9 százalékot.
Korábban közölt elemzői vélemények szerint, ha nem lép életbe a megállapodás, várhatóan felértékelődik Kína szerepe a csendes-óceáni térség kereskedelmének alakításában.
Az Ovális Irodában tartott ceremónián az amerikai elnök más rendeleteket is aláírt, köztük azt, amely munkaerő-felvételi tilalmat rendel el a szövetségi adminisztratív munkahelyekre, és megtiltotta az abortuszt támogató nem kormányzati szervezetek szövetségi támogatását is.