A veleszületett immunhiány nem gyógyítható ugyan, de jól kezelhető, ha a diagnózist idejében felállítják – hívta fel a figyelmet az Egyesített Szent István és Szent László Kórház gyermekhematológiai és őssejt-transzplantációs osztályának főorvosa.
Kriván Gergely elmondta: az úgynevezett primer immundefektus (PID) nem ritka betegség, a szakorvosok szerint minden négy-ötszázadik embert érint enyhébb vagy súlyosabb formában.
A primer immunhiány széles betegségcsoportot foglal magában. A betegek gyakran kiújuló légúti fertőzésekkel, bőrfertőzésekkel, tályogokkal, allergiával, gyomor- és bélrendszeri panaszokkal, reumás ízületi gyulladásokkal, autoimmun betegségekkel küzdenek. Sok esetben a betegek nem is tudják, hogy panaszaik a primer immunhiányra vezethetők vissza. A főorvos a korai diagnózis fontosságát emelte ki, hiszen sok esetben öt-hat év is eltelik a panaszok megjelenése és a célzott kezelés között, továbbá a betegség bármilyen életkorban okozhat tünetet.
A szakorvos elmondta azt is, hogy a pontos diagnózis felállításához sokszor nem elegendő a tünetek ismerete, laboratóriumi vizsgálatokra van szükség. Rámutatott: fontos az alapellátásban dolgozók figyelmét felhívni a betegségre utaló tünetekre, így például az egy éven belüli két tüdőgyulladásra vagy a súlyos homlok- és orrmelléküreg-fertőzésre, négy vagy több fülgyulladásra, illetve több hónapos sikertelen antibiotikum-kezelésre.
A veleszületett immunhiány nem gyógyítható, de sok esetben jól kezelhető, szinten tartható betegség, amellyel ma már teljes életet lehet élni – hangsúlyozta a főorvos, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy kórházában a betegek teljes körű kezelését biztosítani tudják, nem csupán az immunglobulinpótlást, hanem szükség esetén a csontvelő-transzplantációt is. (MTI)