Angyalosi terefere
Valóban fújta-seperte a porkahavat a keleti szél keresztül a Bara legelőn, megtöltötte szaporán a Martonos és a Fotos mögötti mélyedéseket, s aminek már nem talált helyet, sodorta tovább Gidófalva felé. Fergeteges egy idő van errefelé, szorítottunk egyet nyaksálunkon. Igaza van, jegyezte meg egy idős férfiember kissé félénken, nem tudván, hogy kivel is eredt tereferébe, annyit azonban megengedett magának megjegyezni székely rövidséggel, hogy: igen-igen, mind a kettő! Lassan kapcsoltunk, alig értettük meg, hogy a fergeteget két időre vonatkoztatta: az időjárásra és arra az időre, amit mi jól kifogtunk. Értem, feleltem faláska bizonytalansággal. Közben befutott az autóbusz, s hogy őkelme pontot tegyen a rövidre sikerült tereferére, visszakiáltott: hát nem fergeteges időt élünk-e, hát látta-e a reggel a bukuresti televíziót!? Arra volt jó ez a rövidre sikerült párbeszéd, hogy bemelegítsünk a faluvilág kitapintásában. Mert nem igaz, hogy nem él a falu, s hogy a disznóöléseken kívül nincsen egyéb.
Egyházközségi közgyűlést tartottak Angyaloson – tudtuk meg Mátyás István egyházmegyei főjegyzőtől és helyi lelkipásztortól. A közösség úgy határozott, hogy az ez évi imahetet, amely iránt egyre nagyobb az érdeklődés, februárra halasztják. Az már bizonyos, hogy az időjárás függvényében tavasszal nagy munkához kezdenek. Felújítanák a templom tetőzetét, már beszerezték a cserepet, és egyezkedtek a vállalkozóval is.
Örömmel vette tudomásul az angyalosi nép, hogy a község következő ravatalozóját nálunk fogják megépíteni – mondotta Kanyó István, aki Angyalost képviseli a gidófalvi községi tanácsban. Remélik, hogy ezt követi a csatornahálózat kiépítése is.
Korai-e a farsangi hangulat?
Fotosmartonos felé haladva hátból ért a metsző keleti szél. A farsang hangulatát már érezni a faluban. Ha egyéb nem, de a szokásos vidám disznótoros vacsorák erre utalnak.
Nálunk nagy esemény az imahét, amely január 30-án kezdődik – tájékoztatott Incze Marika óvónő –, mindig vendég-lelkészeket hív meg a tiszteletes úr, ökumenikus jellege szokott lenni. Szükségét érezzük egy szép téli összejövetelnek, olyan előadót hívtunk meg, aki a két település érdekességeiről, múltjáról fog rövid előadást tartani.
Müller Loránd helybeli református lelkész elmondta, hogy bensőséges helyi templomi eseményekkel ünneplik ebben az évben a reformáció 500 éves évfordulóját, és már meghívást kaptak a szomszédos Kézdi-Orbai Egyházmegye egy-egy eseményére is. A helyi rendezvényeket, a település egyik jeles szülöttjének jubileumát június végére, július elejére rögzítik.
A farsang sem szokott esemény nélkül eltelni Fotosmartonosban – fejezte be a lelkész, február első felére tervezik asszonyaink, a nőszövetség a kukoricaestet, mely újabb alkalom a baráti-hittestvéri szálak erősítésére.
Kihívások
Az igazi tereferére azonban Gidófalván került sor, Berde József polgármestertől a községvezetés egyik legégetőbb gondjáról, a község kintlevőségei felől érdeklődtünk.
 – Erről nemcsak az újságolvasóknak, hanem minden lakosnak tudni kell. Kintlevőségeinkből 300 ezerre rúg a büntetések értéke és közel 700 ezer  a be nem fizetett adók összege.  Kevés lehetőségünk van az adósságok behajtására, s ebben segítségre nem számíthatunk. Azt azonban mindenki tudja, hogy ez kedvezőtlenül befolyásolja a költségvetési leosztások mértékét, hogyan fejlesszünk egy ennyi faluval rendelkező községet anyagiak hiányában? Nem pusztán a jóakaratunkról van szó. A tavaly például egyetlen költségvetési módosításra volt lehetőség. Vannak olyan munkálatok (patakok-árkok pucolása, utcák javítása stb.), melyekre nem tudunk pályázni, kivitelezésüknél támogatásra nem számíthatunk. Van olyan tulajdonunkban levő óvodaépület Étfalván, amelyet leromlott állapota miatt menteni kellene, de miből? Ugyanott az üresen maradt iskolának tatarozni kellene a tetőszerkezetét, mert sürget az idő. Fotosmartonoson is van egy menteni való épület az iskola udvarán, nem hagyhatjuk leromlani, szüksége lesz még arra a falunak. Van akarat, de ameddig ennyi a kintlevőség, kínos a helyzet.
Az új esztendő új feladatokkal köszönt be
 – A tervek? – kérdeztük.
– Ebben az esztendőben le kell fektetnünk Angyalos csatornahálózatát, pályáztunk, első helyen vagyunk a várakozási listán. A község hat falujában víz van, ötben pedig a földben van a szennyvízhálózat, Angyalos következik. A szennyvizet rá lehet kötni a községközpont derítőjére,  melynek a városi közüzemek a működtetője. Amíg a hálózat nem lesz a földben, addig az úthálózat javítására sem számíthat senki Angyaloson. Gondjaink vannak Fotosmartonoson is, ahol van egy olyan utcaszakasz, amelyet nem lehet korszerűsíteni, mert csak kiszolgáló útként szerepel, átminősíttetjük községi úttá, hogy ezt is felújíthassuk. Ugyancsak korszerűsítés előtt áll az az útszakasz, ami Gidófalva központját – Étfalvazoltánon keresztül – összekötné a nemzeti műúttal. Két éve várunk a lehetőségre kezünkben a megvalósíthatósági tanulmánnyal. Szemünket a kiírásokon tartjuk, hogy ne szalasszunk el egy lehetőséget se. Készül a terv az angyalosi ravatalozóra. A lakosság döntött helye felől, s az egyház területéből egy arra alkalmas részt már ki is sajátítottunk. Tetemes összegbe kerül, melyet be kell szorítanunk a költségvetésbe. Mutatós épület lesz, a falu jobb oldali bejárata előtt fog elkészülni. Ez lesz a harmadik ravatalozó, a következőt Étfalvazoltánban fogjuk megépíteni, ha a szükséges terület felől ki tudunk egyezni az egyházközség vezetőségével. Itt még a jól működő tekepálya előterét szeretnénk rendezni (parkoló, piknikező), s a játékosok számára pedig ki akarunk alakítani egy tusolót, mosdót és illemhelyet.
– Mi volna a legsürgősebb itt a községközpontban?
– A sok közül a legfontosabb az óvoda régi épületének tetőszerkezetét menteni. 50 éves cserép van rajta, le kell cserélnünk – mondta a polgármester.
Bekopogtattunk Czetz János unokáihoz. Sas Erika újonnan kinevezett igazgató fogadott. Román–magyar és angol szakos tanár, aki a Babeș–Bolyai és a brassói egyetem végzettjeként mutatkozott be. 2003-ban kezdte pályafutását a sepsiszentgyörgyi Néri Szent Fülöp iskolában, Szépmezőn, majd Hetében és 2009-től Gidófalván folytatta.
– Az olvasót a művelődési események is érdeklik – jeleztük. Igény hangzott el évek óta, hogy megemlékezzenek a fotos-martonosiak a falu nagy szülöttjéről, a református teológia tanár, író Berde Sándorról, s nevének emléket állítsanak.
Nem vagyunk ellene az ünnepeknek sem – fejtette ki a községvezető –, helyénvalónak látjuk, s a nyári ünnepek egyikében megvalósítható lesz. Kilátásban van egy újabb testvértelepülési kapcsolat a Veszprém megyei Nyárád nevű községgel – mondta az új hírt Berde József. – Néhány tagú küldöttség meg is látogatott minket, s körvonalazódott egyfajta szándéknyilatkozat is.