Adrian Jean Andrei prefektus keresete nyomán jogerősen érvénytelenítette a Hargita megyei törvényszék vagy a marosvásárhelyi táblabíróság valamennyi Hargita megyei önkormányzat autonómiapárti határozatát. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) felhívására az elmúlt három évben 43 Hargita megyei település önkormányzata fogadott el olyan határozatot, amelyben kinyilvánították, hogy egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni, mely a Székelyföld nevet viseli, amely számára törvény szavatolja az autonómiát, és amelynek területén az állam nyelve mellett hivatalos nyelv a magyar is.
A prefektus nyilatkozatában arról próbálta meggyőzni azokat az önkormányzatokat, amelyek esetleg hasonló határozat elfogadását mérlegelik, hogy nem érdemes ezt tenniük, mert a határozatuknak ugyanez lesz a sorsa. „Inkább a megye gazdasági, társadalmi fejlesztésével kellene foglalkoznunk, nem pedig a megosztással. Azt hiszem, mindenki megértette, hogy Hargita megye Románia közigazgatási egysége, és minden lakója román állampolgár. Nincs azzal gond, ha más állampolgársága is van, de elsősorban román állampolgár” – fogalmazott a prefektus.
Az SZNT honlapján elérhető adatok szerint a 153 székelyföldi önkormányzat közül eddig 62 tett eleget a felhívásnak, és fogadott el határozatot az általa képviselt közösség autonómiaigényéről. Az autonómiapárti határozatot elfogadó települések lakói Székelyföld összlakosságának 48 százalékát teszik ki. Az SZNT korábban arra kérte a határozatot még el nem fogadó önkormányzatokat, hogy ne tekintsék ez ügyben irányadónak a prefektusoknak a határozatok elleni kijelentéseit. Álláspontja szerint a határozatok – az esetleges bírósági megsemmisítés ellenére is – bizonyíthatják, hogy a székelyek önkormányzatai szemben állnak a központi hatalommal a közigazgatási átszervezés kérdésében. „Ez az egyik leghatékonyabb és legfontosabb eszköze annak, hogy Székelyföld beolvasztását, a nyilvánvaló jogtiprást megakadályozzuk” – áll az Izsák Balázs SZNT-elnök által jegyzett tavaly júliusi felhívásban.
