Az árszabályozó hatóság kartellezést gyanít, azt feltételezi, hogy nem csak a kereslet és kínálat befolyásolta az árat a gyanús szerződésekben. A mintegy 250 szereplős hazai áramtőzsdén januárban mintegy 6800 gigawattórányi energia adásvételét bonyolították le a határidős piacon, és további 3400 gigawattórányit a másnapi piacon olyan körülmények között, amikor az ország energiafogyasztása ebben az időszakban nem haladta meg a 6000 gigawattórát. Emellett január 15-én és 23-án is európai rekordot döntött a másnapi energiaár (74,92, illetve 96,52 euróval megawattóránként), az elmúlt hétvégén pedig az áramtőzsdén az energiaár elérte a 144 eurót megawattóránként, míg a hónap elején még 40–50 euróba került egy megawattórányi energia a belföldi piacon. Az árszabályozó hatóság azt is gyanúsnak találja, hogy ezek munkaszüneti napok voltak, amelyeken csökken az energiakereslet, és így rendes körülmények között az áraknak is csökkenniük kellett volna.
A villamosenergia-árak Európa-szerte rekordokat döntöttek januárban a rendkívül hideg időjárás miatt. A hazai energiaárak a Digi24 hírtelevízió szerint azt követően nőttek ugrásszerűen, hogy az energiaügyi miniszter egy küszöbön álló energetikai válságról beszélt a január 12-i kormányülésen, arra figyelmeztetve, hogy a széntüzelésű hőerőműveknek csak négy napra elegendő tartalékaik vannak.