Vasárnap több ezren tüntettek Detroitban, Chicagóban, New Yorkban, Dallasban, Los Angelesben és több százan protestáltak Washingtonban a Fehér Ház előtt is. A chicagói O’Hare repülőtéren és a Dallas melletti Forth Worth repülőterén a feltartóztatott, de az ellenőrzések után a reptérről kiengedett utasokat ünnepelték a protestálók, a tranzitból kiérkezőket győzelmi jeleket formálva és hurrázással fogadták. Sajtóhírek szerint vasárnap este az Egyesült Államok mintegy harminc városában szerveztek demonstrációkat Donald Trump bevándorlást szigorító – és átmenetileg korlátozó – rendelete ellen.
Donald Trump amerikai elnök közleményben szögezte le, hogy a bevándorlásról hozott elnöki rendelet nem a muszlimok kitiltásáról szól, a vízumkiadást pedig 90 nap múlva – amint az új biztonsági, határellenőrzési mechanizmusokat kialakítják – helyreállítják. Trump megismételte, amit már szombaton megfogalmazott: a beutazások felfüggesztése nem muszlimellenes intézkedés, csupán az a célja, hogy az ország biztonságát sikerüljön megőrizni.
Több nagyvállalat így is óvatosan a döntés ellen foglalt állást. A Ford Motor autógyár elnöke és vezérigazgatója, továbbá a Goldman Sachs vezető beruházási bank elnök-vezérigazgatója egyaránt közleményben adott hangot álláspontjának, miszerint nem ért egyet Donald Trump rendeletével. A Goldman Sachs elnök-vezérigazgatója, Lloyd Blankfein leszögezte: a sokszínűség a bankház sikerének egyik záloga, ezért ha a beutazások átmeneti tilalma esetleg állandóvá válna, az kárt okozna a banknak és munkatársainak egyaránt. A nagy amerikai vállalatok többsége – néhány kivétellel – eddig nemigen kommentálta a vitatott rendeletet, de például az Apple, a Google vagy a Facebook vezetői a munkatársaikhoz küldött elektronikus leveleikben elítélően nyilatkoztak arról.
Az amerikai elnök döntésének hatalmas visszhangja volt Európában is. Nagy-Britanniában több mint egymillióan követelik a kormánytól, hogy vonja vissza Donald Trump meghívását. A Downing Street szóvivője azonban tegnap a BBC brit közszolgálati médiatársaság érdeklődésére közölte, hogy a brit kormány nem vonja vissza a meghívást, mivel az Egyesült Államok „hatalmas, fontos szövetséges”, és Londonnak „hosszú távra kell gondolkodnia”.
Az Európai Bizottság álláspontja nem egyértelmű. A testület tanulmányozza Donald Trump amerikai elnök rendeleteit, hogy kiderüljön, vonatkoznak-e azokra, akik a beutazási tilalom által érintett valamelyik ország és az Európai Unió kettős állampolgárai – közölte Margarítisz Szkínász. Az Európai Bizottság vezető szóvivője szerint a helyzet nem egyértelmű. Hozzátette, a bizottság biztosítani fogja, hogy ne érhesse hátrányos megkülönböztetés az unió polgárait. „Ez itt az Európai Unió, és az Európai Unióban senkit nem különböztetünk meg nemzetiség, származás vagy vallás alapján” – szögezte le Szkínász.
A lengyelek és a csehek megengedőbb álláspontra helyezkedtek. Donald Trump szuverén állam elnöke, joga van dönteni az Egyesült Államok migrációs politikájáról – mondta Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter. Úgy értékelte: az Egyesült Államok komoly bevándorlási problémákkal szembesül, ezért folyamodik az ilyen lépésekhez. Hasonlóan vélekedett Bohuslav Sobotka cseh kormányfő, aki szerint az Egyesült Államoknak minden joga megvan arra, hogy korlátozza az országba történő beutazásokat, amennyiben úgy véli, hogy ez az intézkedés hozzájárul biztonsága megerősítéséhez, és nincs ellentétben a nemzetközi szerződésekkel. Szerinte azonban szükséges lenne, hogy Washington a káosz elkerülése érdekében a jövőben a hasonló lépéseket előre egyeztesse szövetségeseivel.